A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

• 177 • Parasztmozgalom Bicskén és Csabdipusztán A Székesfehérvárott állomásozó katonaság elvezénylését követően felmerülő problémák Székesfehérvár, 1848. április 18. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány! [A] megyebeli Csabdi pusztabeli zsellérek mozgalma megvizsgálására s illetőleg a csend és béke helyreállítására megbízott választmány jelentései mai napon bemutatván, miszerint tapasztalta, hogy számos Csabdi lakosok közt a bizalmatlanság, sőt a kom[m]unismus elve annyira elterjedt, hogy a szabadság és egyenlőség elvénél fogva törvény eránti engedelmességből kivetkőzve köztük csupán önkény kezd uralkodni, jelesen figyelmet gerjeszt az, hogy a fő bűnösök, kik [a] megyei szolgák által elfogatván a megye börtönébe kísértettek, azzal mentegetik magokat, hogy ügyes bajaikban Nyáry Pál Pest megyei alispánhoz folyamodván, de azzal nem beszélhettek, annak egyik írnoka, kit ugyan megnevezni nem tudnak, mintán az tőlök megértette, hogy a földesurak csak 16-an, a zsellérek pedig 50[-en] vannak, azzal bocsátott el őket, hogy [a] földesuraiknak semmi szolgálattal vagy árendával sem tartoznak, s ha kén[y]szítenék [őket], elegen vannak, kifoghatnak rajtuk, sőt leverhetik őket, mit a befogott fő bűnösök Pestről visszatértök alkalmával a nép közt terjesztvén, idézték elő a nyughatatlanságot. Sikerült azonban békés úton a rendet ismét helyreállítani, minek folytán a kirendelt katonaság is minden alkalmazás nélkül visszavonatott. Továbbá ugyanezen választmány jelentésében azt is eléterjészté, hogy két bicskei lakosok, kiket ugyan jelenleg a választmány távollétük miat[t] kérdőre nem vehetett, a Csabdiaknak azt mondták, hogy ha a Csabdi zsellérség akar valamit kezdeni, csak hírt adjanak, azonnal segítségre fognak jönni, és hogy a bicskeiek a csordakúti pusztát akarják magok közöt[t] felosztani, és csak arra várnak míg fegyvereket [nem] kapnak. Ezen bicskei eset megvizsgálására és illetőleg a népnek békés útoni felvilágosítására és megnyugtatására rögtön egy küldöttség neveztetett [ki], minek eredményéről jelentésemet azonnal felterjeszteni szoros tisztemnek esmérem, minthogy azonban a nép között, jól[l]ehet még té[ny]legesen nem nyilvánult, de már több helyeken a kom[m]unismus elve mutatkozik. A középponti választmányit] méltó aggodalomba helyeztette a Fehérváron tanyázó katonasághoz érkezett azon rendelvény, miszerint az rövid idő alatt Vas vármegyébe általszál[l]íttatik, s így a megyének a várossal egyetemben közel 200 ezerre menő lakossága közt a netalán több helyeken egyszerre támadható kicsapongások a megyében tanyázó mint[egy] 180 főből álló katonaság által meg nem gátoltathatnak. Minélfogva a választmány megbízásából felkérni bátor vagyok a teljes című bizottmányt, miszerént a fentebb elősorolt körülményeket figyelemre méltatva, oly intézkedéseket tenni méltóztassék, miszerént mielőbb ismét katonasággal ellátassunk. [Székesfehérvár, 1848.] 18. április. FML. IV. 109. Fejér vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1848: 5. sz. Eredeti, kézzel írt fogalmazvány. Csapdipuszta közbirtokosok birtokolta terület. Zselléreik, akik föld nélkül lépték át a polgári korszak küszöbét, már április első napjaiban a jobbágyfelszabadítás ellentmondásaira hívták fel a figyelmet. A kialakult helyzetre jellemző, hogy a mozgalomban résztvevők kijelentették: „... ha a Csabdi urak rövid időn [belül] ki nem tűzik a szabadság zászlóját, s fel nem szabadítják a zsellérséget, azok feltámadnak, s akkor az urak, fölöstökömre sem lesznek még a parasztságnak." A Fejér megye északkeleti vidékén kirob-