A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

A parasztmozgalmak • 163* A Nógrád megyei Csitár községben történtek kivizsgálásáról szóló jelentés Balassagyarmat, 1848. március 29. ... Csitár helységben feljelentett nyugtalanságok folytán a nép felvilágosítására kiküldött választmány szóval jelentvén, hogy a népet a zsellérek által használt földeknek, úrbéri viszonyokat elenyísztető törvény rendelete alá nem tartozásáról, a közterheknek jövendőben közös viseléséről, s minden szükségesekről kellőleg felvilágosítván, s ugyan azt nyert jogairól és kötelességeiről értesítvén, a nép legmegnyugottabb állapotra tértnek mutatkozott, sőt a választmánynak fáradtságát is megköszönte. Egyébiránt pedig a rend fenntartása, és biztosítása tekintetéből, a választmány ide ideiglenes helybeli rendőrségre is fordítván figyelmet, azt rögtön felállította, tagjaiul u.m. Limer marczali plébánost, vagy akadályozása esetében segédjét Damer Jánost, helybéli jegyzőt, Galgótzky János számtartót, a helybéli bírót, és Szenográdi János Job[b]ágy és esküdt embert. NMLIV. 102. Nógrád Vármegye Állandó Választmányának iratai. Jegyzőkönyv, 1848. március 29. 13. sz. bejegyzés. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Ami Csitár községben történt az a megyebeli történések tipikus esete. (Az úrbéri törvények különböző értelmezése a zsellérek és földesurak részéről. A választmány gyors intézkedése nyomán az eset zúgolódáson túl nem okozott problémát. És még egy példa. A helyi rendfenntartó szervezetbe a részvevőket szélesebb körből válogatják. A zsellérség viszont többnyire kimarad a válogatásból.) • 164 • Végh István szolgabíró jelentése Promontorból (Pest m.) a szőlődézsma ügyében Promontor, 1848. március 31. Tisztelt Közbátorsági Választmány! Alázatosan jelentem, hogy míg március 24-kén, mindőn az úrbér megszűntetéséről, közteherviselésről, és papi tizedről szóló törvényeket közhírré tettem; a szőlők eránti dézsma szóban hozatván, én kijelentettem, hogy azon szőlőktől, melyek az úrbéri földeknek kiegészítéséhez nem tartoznak, a dézsmát kiszolgáltatni továbbá is tartoznak, s ezen kijelentésemre a lakosságnak egész kerületemben észrevétele sem volt. Történt azonban, hogy mai alól írt napon, midőn Promontor helységben a nemzeti őrseregről szóló törvényt, kijelentettem, és a tisztelt választmány rendeletéhez képest három egyént választanék, kik a nemzeti őrsereg alakításával foglakozandó megyei küldöttséggel egyre munkáljanak, promontori lakos Szauer(?), mondják tőrvényeket is végzett ifjú Luther, meg egy társával, kinek nevét nem tudták megmondani, nem promontori lévén, kardossan a helységházához jöttek, s engem megtámadtak, hogy miért magyaráztam én a törvényt akképpen, hogy a szőlőkből dézsmát továbbá is adni tartoznak. Ok úgymond a tisztelt választmánytól kértek felvilágosítást, és a tisztelt választmány azt méltóztatott nekik kijelenteni, hogy én a törvényt hibásan magyaráztam, mivel a szőlőkbőli dézsma is meg vagyon jövendőre nézve szüntetve, azér is a népnek a törvényt akképpen