A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK
Az 1848-as rendszerváltás nemcsak makrostrukturális változásokat hozott, az egyének mikrovilágát is átalakította. A karhatalom, illetőleg a honvédelem megszervezése az iskolázott rétegeknek katonai karriert kínált. Gr. Batthyány István liberális elveihez ragaszkodva, lemondott a székesfehérvári nemzetőrség parancsnokságáról, mert a város országos politikai képviseletét fontosabbnak tartotta egyéni karrierjénél. (Megválasztására 1. a 246. sz. dokumentumot.) 1 Gróf Batthyány Istvánt 1848 júniusában választották meg Székesfehérvár országgyűlési képviselőjévé. 2 Az őrnagyi állás tényleges betöltéséig az őrnagyi teendőket egy bizottságra ruházták. 3 Hivatalból 4 A levélíró által kötőjellel írt, de mai nyelvérzékünk szerint egybeírandó összetett szavakat (polgár-mester, nemzet-örség) mai helyesírás szerint írtuk. Egyebekben meghagytuk az eredeti helyesírást és központozást. 5 értsd: egész életemben. • 143 • Nagy Imre, volt városi helyettes tanácsnok röpirata az első népképviseleti országgyűlés pécsi választásának érvénytelenségéről Pécs, 1848. július 28. Tisztelt Polgár Társak! A pécsi követválasztást vezérlő központi választmány hites tagjai nevében, f [olyó] é[v] július hó 26-án kiadott, s július 30-án tartandó új követválasztásra szolgáló meghívásban az előbbi követválasztás megsemmisítésének egyik okául az tétetik ki, hogy én kétszer szavaztam. Esmérvén a központi választmány érdemes s igazságszerető erélyes tagjait, ezekről föl sem tehető, hogy ily alávaló rágalomra vetemedjenek, a kétszeri szavazás elfogadásának vétkét elismernék és hivatalos fölhívásukban azt tegyék ki, mi őket sújthatná, és így meggyőződésem, miként a központi választmány nevével visszaélve, e fölhívást csak annak tollnoka bocsajtotta ki, e tollnokról azonban szinte ama következtetést kell vonnom, hogy vagy zavart eszméjű s gonoszlelkű, vagy olvasni nem tud, mi kitetszik onnént, mert ha én kétszer szavaztam volna, ez egyedül úgy foghatott történni, ha a központi választmány nekem 2 szavazó jegyet kézbesítendett, már pedig ilyes cimboraság gyanúját a központi választmányról föltenni zavart eszműség s gonosz lelkűség. S mivel az ide •/• alá zárt országgyűlési végzésként világosan azért semmisíttetett meg a választás, mert egy több jelen nem volt választó helyett szavazott, más helyett szavazni pedig nem azt teszi, hogy maga nevében kétszer szavazott: ekként a tollnok olvasni sem tud. Igazolásom s tisztelt polgártársaim fölvilágosítása végett azon körülményt kell megemlítenem, miként f[olyó] é[v] június hó 18-án tartott követválasztás alkalmával a városházánál lévén, láttam hogy Aidinger Pál 1 polgármester szobájába utasítatván több választó, itt 2 egyén által akaratuk ellenére is Aidinger Pál neve Íratott szavazati jegyükre. Eme szavazók közül később a Hattyú teremben, mint szavazó helyen, többen jegyeiket eldobálták és haza mentek szavazás nélkül, eme elszórt jegyeket T. K. szedte öszve és mint állíttatik szavazat gyanánt be is adta; továbbá láttam, hogy több szavazó 3. 4. 5. 6. jegyet is adott át a.szavazatszedő választmánynak, s hogy szavazati képességgel nem bíró más jegyével szavazott, melyeket a választmány szinte kifogás nélkül elfogadott, ezek így történvén, a szavazatszedő választmányt figyelmeztettem, hogy személyesen kellvén a törvény szerint mindenkinek szavazni, egy személynek többek szavazatát elfogadni tilos, mire egyik szavazatszedő tag úr válaszolta: „innént kapták a választók jegyeiket, ide ismét vissza is adhatják bárki által", erre előterjesztettem, hogy én már által adtam ugyan saját jegyemet, lehet-e tehát távol lévő rokonom jegyét is beadni, midőn a választmány ezt megengedte, én szinte úgy mint több mások előttem és R. D.