A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

sorkatonaság vagy önkéntes mozgó őrsereg alakításával látta biztosítottnak. Az újoncállításnál pedig felve­tette, hogy ne csupán a népességszámot, hanem a földterületet is vegyék alapul a kivetésnél, hiszen ez utóbbi adja egy adott város anyagi erejét. 1 Szabó Sándor (1811-1891) ügyvéd. Kerületi, majd városi hivatalnok..l 848-1849-ben Félegyháza követe a népképviseleti országgyűlésen. A szabadságharc bukása után az Újépület foglya. 1851-1861 között Fél­egyháza főjegyzője, 1861-1871 között kiskun kerületi táblabíró, az 1878-1881 közötti ciklusban újra országgyűlési képviselő, mérsékelt ellenzéki programmal. Ezt követően visszavonult a közélettől. • 138 • TUdósítás a Veszprém megye hat választókerületében lezajlott országgyűlési követválasztásról Veszprém, 1848. június végén Veszprémből. Veszprém megyének mind a hat kerületében 1 június 21-én történt a követválasztás. Követek lettek: Veszprémben Kupricz Imre, 2 Enyingen Bocsor N., 3 Zircen Ányos István, 4 S[omló]vásárhelyen Pap János, 5 Ugodon Szabadhegyi Antal, 6 N[agy]vázsonyban Molnár Dénes. 7 A választások törvényessége felől csak mások szavai után szólhatok, mert ma­gam csupán S[omló]vásárhelyen vettem részt. Annyiról értesítve vagyok, hogy a s[omló]vásárhelyi választás törvényessége is kérdésbe vetetik, s hogy az elnök részrehaj­lással fog vádoltatni. Olvastam a petíciót, mely szerint a nagyvázsonyi választás tör­vénytelennek nyilváníttatik, mert Molnár Dénes emberei törvény ellenére botokkal fel­fegyverkezve jelentek meg. Molnár Dénes ragadta fel első [ül] a sátorfát, melyre mint jelre megperdült a dob, és a sokkal nagyobb számú fegyvertelen ellenpárt szétkergette­tett. Az ugodi választás szintén törvénytelenül végzettnek mondatik, az új választók ott is elűzettek, miként a jákói németajkú lakosok panaszolják. A választások kétségbe vont törvényessége iránt a képviselői tábla majd intézkedni fog. 8 [A] június 24-én tartott bizottmányi ülésben tárgyaltatott Csányi László minisz­teri megbízottnak levele, melyben a megyét felhívja nemzetőreiből minél nagyobb szá­mú csapatot minél hamarabb kiállítani és a veszéllyel fenyegető illírek 9 ellen a határ­szélre indítani. Határozat lett, hogy 4000 nemzetőr lehető módon fegyverezze fel magát július 3-áig, és az indulási parancs vételével menni fogunk. E pillanat óta a lelkesedés határtalan. Sorshúzás rendeltetett, s Veszprémben ma már mindenki sorshúzás nélkül önkéntesnek ajánlja magát. Ha fegyverünk volna, e népet tigrisek ellen lehetne vezetni. Vajon így lesz-e ez faluinkon is? így lesz-e, különösen a német helységekben? Én remé­lem, hogy kevés kivétellel Veszprém megye lakosai meg fognak felelni a haza várakozá­sának. [...] Közlöny. Hivatalos lap. 19. szám. (Budapest, 1848. VI. 28.): 75. old. A kormány hivatalos lapjában megjelent tudósítás a követválasztás körülményeiről és némely következ­ményéről elgondolkodtató híreket közöl. 1 Veszprém megye területén valójában 7 kerület alakult, mivel a megye akkor legnépesebb városa, Pápa önálló országgyűlési választókerületnek számított. 2 Endrődi Kupricz Imre (Veszprém, 1812-?, 1875 után): szentkirályszabadjai (Veszprém vm.) r. k. köznemesi családból származott, jogot végzett, majd vármegyei szolgálatba lépett. Az országgyűlésnek végig tagja maradt. 1849. július 7-én a miniszterelnök Veszprém vármegye kormánybiztosává nevezte ki. 1850-ben a császári haditörvényszék halálra ítélte, a halált csak Haynau kegyelmével kerülte el. 1861 -ben újból ország­gyűlési képviselője lett a veszprémi választókerületnek. 3 Bocsor István (Enying, Veszprém vm., 1807-Pápa, 1885): mezőföldi ref. jobbágycsaládból származó tanár, író; 1837-től a pápai ref. kollégium neves tanára, a hegéli filozófia híve. Nyelvtanból és történelemből több

Next

/
Thumbnails
Contents