A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK
kért. Az éjfélig tartó voksolás Horváth győzelmével zárult: ő 1780, míg ellenfele, Csuzy csak 676 szavazatot kapott. A szavazást a népesebb, több választót felvonultató muraközi (horvát) települések döntötték el az általuk jobban ismert tisztviselő, Horváth javára. (A képviselőválasztás jegyzőkönyvét közli: Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk. Molnár András. 1996. Zalaegerszeg, 206-207.) 1 Ifj. Csuzy Pál (Becsehely, 1819. szept. l.-Bécs, 1850. jan. 26.), a zalai liberális ellenzék egyik reformkori hangadója, az 1847/1848-as pozsonyi országgyűlésen Zala megye országgyűlési követe. 1848 márciusában az ő lemondását elfogadva vállalt Deák Ferenc országgyűlési követséget. 1848 nyarán nemzetőr százados, novembertől a 47. honvédzászlóalj századosa, majd dec. 19-től honvédőrnagy, a 61. honvédzászlóalj parancsnoka. (Életére lásd: Zalai életrajzi kislexikon. 2. jav. bőv. kiad. 1997. Zalaegerszeg, 48-49.) 2 Kasztok, azaz előjogaikat féltékenyen őrző, elkülönülő társadalmi csoportok. 3 Itt a nyomtatvány szakadt, feltételezett szó. 4 Csuzy 1845-ben beutazta Nyugat-Európát, mivel az apja Zala megye egyik leggazdagabb középbirtokosa volt. A Csuzyakról bővebben: Degré Alajos 1983. Visszaemlékezéseim. Bp., 156-159. • 129 • Az országgyűlési képviselők választásának előkészítése a Jász-Kun Kerületben Jászberény 1848. június 5. 1118. Belügyminiszter Szemere Bertalan úr emlékezteti a Kerületeket, hogy miután a legújabb események elkerülhetetlenül szükségessé teszik fjolyó] é[v] július elején az Országgyűlés összehívását mindazon munkálat gyors megtételére, mely az 1848-dik 8-dik Törvénycikkhez képest megkívántatik arra, hogy a választók annak rendszerént öszveírván a képviselők választása a kitűzendő időre törvényesen és kellőleg végrehajtathassák. 18. május [1]848. 1119. Az Ország Nádora királyi Helytartó István Ő Csfászári] kir[ályi[ Fő Hercegsége azon legfontosabb eseményeknél fogva melyek napra kedves Hazánk irányában is aggasztóbb alakban mutatkoznak elkerülhetetlenül, szükségesnek látván az országgyűlésnek öszvehívását, ennek határnapját f[olyó] é[v] július 2-dik napját tűzvén ki, erre a Kerületeket is a Törvény értelmében Pest városába meghívja é[s] kötelezi. 20. máj[us] [1]848. Belügyminiszter úrnak az országgyűlési képviselők választásának az újabb események következtébeni siettetése eránt kelt rendelete, - valamint kirfályi] Helytartó István O Cs[ászári] kir[ályi] Fő Hercegségének a f[olyó] é[v] július 2-án Pesten tartandó országgyűlésre meghívó levele ezen gyülekezet előtt felolvastatván - a központi választmánynak, úgy a követ választásban választó kerületenként befolyó közönségeknek kiadatni rendeltetnek, következő további intézkedés mellett: 1- ör A megváltozott körülményeknél fogva a Kerületi Tisztviselők választására a f[olyó] é[vi] 890-ik szám alatt kitűzött határidők eránti végzés úgy változtatik: hogy a választók öszveírása már minden kerületben megtörténvén, - a szavazatok összeszedése folyó június 18 és 19-dik napjain teljesíttessék. 2- or A szavazatokat helyenkint a Fő Bíró, Fő-jegyző és a Tanács és képviselőtestület által választandó egyik közgyűlési képviselő fogja öszveírni - a fentebbi 1-ső pontra megengedtetvén Árokszállás városának, hogy a szavazatokat, miután a kitűzött közös határidőben országos vásárja miatt ebbe gátoltatna folyó hó 11, és 12-én szedje be. Egyéb aránt, ahol kívántatni fog, a szavazatok öszveszedésére több küldöttségek is neveztethetnek, melyek végezvén kötelességöket mindnyájan öszveülvén, a szavazatokat felszámítandják [é]s petsét alatt a választást megelőző közgyűlésre beküldendik. 3- or A szavazás golyózás által történik. 4- er A kerületi Tisztviselők választására szükséges kijelelés teljesítésére a Törvény értelmében fő kapitány úr elnöklete alatt a 6 tagbul álló választmány ezen gyűlés
