A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

hanem a megyében más alkalmatos helyeken is alakíttassák; minthogy pedig az uradalmak a büntető hatóság gyakorlatára szükséges épületeket a megyének általengedni tartoznak, az e részben szükséges tájékoztatás tekintetéből fő és alszolgabíró uraknak meghagyatni javallatik, hogy az uradalmi börtönök állapotjárul, úgy azon körülményrül is, hogy azok mennyi rabot képesek befogadni, a jövő május 15-én tartandó fenyítő törvényszékre tudósításukat beadják, úgy nem külömben az uradalmaktól a rablajstromokat bekívánván, az irt határnapig szinte benyújtsák.

1 3- or A Xl-ik törvény cikk 5 §-a értelmében a megyebeli árvák ügyének rendes kezelése tekintetéből szükséges intézkedéseknek megtétele a megyékre bízatván, e részben a jelentő választmány vélekedése oda járul, hogy mindenek előtt egy különös választmánynak kinevezése szükséges, mely az árvák vagyonának rendes kezelésére felügyeljen, s e részben minden kellő intézkedéseket felelet terhe mellett megtegyen a számadások eránt teljesítendő bíráskodást azonban a törvényszék tellyesítvén, - hogy pedig a megyebeli árváknak sorsa minél előbb világosságra hozás sék, fő és alszolgabíró uraknak meghagyatni javallatik, hogy az árvák vagyonárul szólló öszveírásokat, úgy azok ügyét tárgyazó egyéb irományokat is a kinevezendő választmánynak minél előbb adják be; jövendőre pedig az árvákat a kinevezendő árva választmánynak azonnal bejelentsék, s vagyonuknak öszveírását teljesítvén, e részben szinte a lehető legnagyobb pontossággal és gyorsasággal járjanak el. Minthogy pedig jövendőre nemcsak minden árva számadások, hanem a községi számadások is a megyére adatnak bé, s azoknak megvizsgálását az eddig volt egy számvevő egyéb dolgai mellett tellyesíteni nem képes, ennél fogva a jelentő választmány még egy számvevőnek 400 p[engő f[o]r[in]t fizetéssel és egy számvevői irásznak felállítását szükségesnek tartja, s e végett a Ministeriumot megkérendőnek véli. 4- szer A XVT-ik törvény cikkely a megyei hatóságnak ideiglenes gyakorlatát egy állandós bizottmányra bízván, ezen állandós bizottmány rendes üléseinek megtartására a jelentő választmány legalkalmasabbnak tartja minden hónak első hétfőit, oly megjegyzéssel, hogy minden harmadik hóban tartandó bizottmányi gyűlés emlékeztető gyűlés legyen; továbbá, hogy rendkívüli esetekben az elnöklő alispán a kitűzött határnapokon kívül is bizottmányi gyűlést hívhat öszve.

2 5- ör A nemzeti őrseregrül szólló XXII-dik törvény cikkelynek felvilágosítására s az e részben netalán létező balmagyarázatok eloszlatására, egy rövid népszerű hirdetménynek kibotsátását célszerűnek véli a jelentő választmány.

3 6- or A XXIV-dik törvény cikkely 3-ik §-a az első bírósági hatóságú rendezett tanátsal el nem látott községekben, az elöljárók választása eránti intézkedést a megyékre bízván, e részben a jelentő választmány világosan kimondatni javalja, hogy a fellebb körülírt községekben az elöljárók választásánál eddig az uraság által teljesített kijelölést jövendőre az illető járásbeli fő és alszolgabíró urak fogják teljesíteni. Jegyzetté Tar János fő jegyző m.p.

4 SL SVmLt: Sopron vármegye Állandó Bizottmánya iratai, 1848:1455. Eredeti, tisztázat. Sopron vármegye 1848. május 2-i állandó bizottmányi ülése határozatot hozott arról, hogy az 1847/48. évi törvények magyarázatára, illetve egyes részletek értelmezésére választmányt kell létrehozni, amely javaslatát legkésőbb május 8-ig elkészíti. Simon Nepomuk János első alispán elnöklete alatt egy, az elnökkel együtt 20 fős választmányt hoztak létre a megyei tisztikar és táblabírái, a megye és a térség főrendjei, illetve a törvényhatósági alsópapság képviselői sorából. A választmányi tagok; Simon Nepomuk János, gr. Viczay Héder, gr. Zichy Henrik, gr. Széchenyi János, Tar János főjegyző, Bognár Lajos főügyész, Bezerédy Pál, Almásy Ede, Konkoly Lajos, Lunkányi János (gr. Széchenyi István uradalom igazgatója), Patthy István,