A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

választanak egy országgyűlési követet, s a választók öszveírására fő hely lészen Árokszállás s a követ választásra is. Túrkeve, Kunszentmárton, N[agy]Kun városok Kisér, Ladány, Alsószentgyörgy jászkerületi városok választanak egy országgyűlési követet és fő helyül Túrkevi városa tűzetik ki. Karcag, Kisújszállás, Madaras, Kun[szentj Márton kerületi városok egy ország követet, a választók öszveírására és választásra fő helyül Karcag jeleltetvén ki. Szabadszállás, KunSzfent] Miklós, Fülöpszállás, Laczháza, Majsa és Dorozsma Kiskunkerületi városok szinte egy országgyűlési követet választanak, s fő helye a választók öszveírásának és a választásnak Szabadszállás. SZML IV 1- Jászkun Ker. közgy. jkv. 888/1848. sz. 2 oldalas kézzel írt eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Az országgyűlési követválasztásokra az volt a jellemző, hogy a választók kevesebb számban iratkoztak fel, mint a kerületi tisztválasztásra. Az elkészített névjegyzékben szereplőknek is csupán töredéke élt szavazási lehetőségével. Ennek ellenére a Jászkun Kerületben rendre lezajlottak a választások. Jászberény város országgyűlési követe - miután Kossuth Lajos a jelölést nem fogadta el - Illéssy János, volt nagykun kapitány lett. Félegyháza város - Szabó Sándor ügyvéd (1811-1891). Halas város - ifj. Gózon Imrét, az árokszállási kerület - Pethes Józsefet, a túrkevei kerület - Szentkirályi Móriczot, a karcagi kerület - Papp Móriczot, a szabadszállási kerület - Nagy Károlyt választotta országgyűlési követté. Bánkiné Molnár Erzsébet 1995. A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. Szolnok, 135-137. Herendi József 1901. A Jászkun-Kerületek a függetlenségi harc alatt 1848- és 1849-ben Cegléd, 25. • 112 • Fejér vármegye Bizottmányának határozata az áprilisi törvények magyarázatáról Székesfehérvár, 1848. május 2. Indítványba tétetett, miszerint: bár világosak a törvény szavai - mindazonáltal hogy annak a nép közt netalán támadható balmagyarázata - félreértése s az ezekből eredhető káros következéseknek eleje vétessék, - az őket közelebbről érdeklő tárgyakra nézve határozatilag mondassék ki: A. , Mely szőlők fognak dézsma alá esni s melyek nem, továbbá B. , hogy az úgynevezett Contractualis birtoktól járó dézsma az úrbéri viszonyok eltörléséről szóló törvény által megszűntnek nem értelmeztetett, valamint C. a Regálék a földesurak kizárólagos jövedelmei maradtak. Hasonlóan D., oly helyeken, hol az úrbériség rendezve van, e tárgyban semmi követelés sem támasztható. Nemkülönben E., az úrbéri telkekről hozott törvények rendelete a Curialis telken lakó zsellérekre, mint kik Contractualisták és nem úrbéresek, ki nem terjedvén ezek eddigi szolgálataikkal továbbra is kötelesek. F, a vadászat[ra] és halászatra nézve a nép szintén felvilágosítandó, miképp a törvény erre engedélyt nem adván, a vadászat törvényszegési bűn elkövetésének terhes következményeit vonja maga után. G. , a már tagosított helységekre nézve nyilváníttassák ki, hogy a belső telek a külsőtől elválasztva is eladható. Az elsorolt pontokban foglaltaknak a nép felvilágosítására szolgáló magyarázat melletti tudatását javalló indítvány elfogadtatván, - a jegyzői hivatal egy népszerű hirdetménynek szerkesztésével megbízatik, melyben a kijelölt pontok a törvény értelmében egyszerűen s világosan megmagyaráztatván, - olvasásával a nép a kérdéses pontok felöl kellő felvilágosítást nyerve [a] törvények különben lehetendő balmagyarázatából