A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

nálatuk alatt tartják, és ezektől haszonbéri tartozásokkal is adósok, önmegnyugtatásuk végett is fölvilágosíttassanak afelől, hogy bár ugyan az úrbéri viszonyok megszüntetése és kihirdetése után azonnal bekövetkezvén, mindazonáltal a majorság földek haszonbérlete e törvénycikk rendelete alá nem jövend, és mivel különösen a sámsoni birtokot, illetőleg a majorsági földek az úrbériekkel öszvezárva állanak, szükséges lenne kiszámítást tenni, mit fog a lakosság a majorság földektől fizetni. Azon küldöttségek, mellyek a szováthi és sámsoni dolgokban eddigelő befolyással voltak, s amellyeknek tagjaivá még Sárváry Ferenc, Komlósy Imre

2 és Csapó János esküttek is kineveztetnek, megbízatnak avégett, hogy a jobbágyokat afelől megnyugtatólag fölvilágosítani igyekezzenek, Sámsonra nézve a kiszámítást elkészítvén. HBL IV. A. 101 l/a. 118. 617/1848. sz. Debrecen Város Tanácsának iratai. Tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Debrecen közössége az úrbéres szolgáltatások eltörlése miatt joggal tartott attól, hogy a város jobbágyai az általuk bérelt majorsági birtokokat is jobbágytelkeknek kívánják tekinteni. 1 A szováti és sámsoni földterület mint zálogbirtok és mint örökbérlet került Debrecen város tulajdonába. A város vezetése a földbirtok egy részét szabad bérlet címén adta ki az ott lakó jobbágyoknak. Komoróczy György 1969. Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Debrecen, 89. 2 Komlóssy Imrét 1848. június 14-én választották meg Debrecen város országgyűlési képviselőjévé. Balogh István: A forradalom sodrában. In. Debrecen története 2. 1981. Szerk. Rácz István. Debrecen, 481. • 108 • Baranya vármegye közgyűlésének határozata Batthyány Lajos gróf miniszterelnök körleveleire Pécs, 1848. március 28. 10. Ezután felolvastattak a nemzeti miniszterelnöknek e megye törvényhatósági elnökéhez intézett három rendű körlevelei, melyek főképp a jelen fontos körülmények kifejlődésében a botrányok és zavarok elhárítása körüli rendeleteket, úgy a csend és rend fenntartása iránti intézkedéseket, és ez iránybani munkálkodás ösvényét foglalják magokban és szabják ki; egyszersmind a közteherviselésről, papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről előterjesztett törvénycikkeket tárgyazzák, és azok kihirdetéséig az adózó nép megnyugtatására nézve a célszerű működést előadják. A haza szerelmének közös érzelme által lelkesített megyei Rendek Őfelségének, a koronás királynak ebbeli atyai kegyeimét, mely szerint hű magyarjai régen táplált óhajtását egy független nemzeti felelős ministerium alkotása által betölteni, és az ország külömböző osztályai közt az egyenlőség alapján az alkotmány átalakulását a haza előmenetelével biztosítani, és így a valódi szabadságot szilárdítani kegyeskedett, - hódoló tisztelettel s hálaadatos köszönettel vévén, - egyszersmind az ország mélyen tisztelt s forrón szeretett Nádorának, István Őfenségének erélyes és hazafiúi közbenjárását hálás érzéssel elesmervén, - a dolgok ily átalakulási most még ugyan aggodalomtellyes helyzetében, hű polgári kötelességeiket a közbéke és nyugalom fenntartására minden buzgósággal s erélyességgel felhasználni ezennel komolyan elhatározzák, - és valamint erre nézve már a legközelebb múlt közgyűlésből intézkedtek, - úgy ezen ministerelnöki körlevelek s rendeletek folytán, ezennel következendőket határoznak: 1-ször Valamint már mártius 19-én tartott közgyűlésből az úrbéri újabb viszonyok iránt az adózó népben netalán támadható kétkedések és balmagyarázatok eloszlatására küldöttségek neveztettek, úgy amennyire ezek még ekként el nem jártak volna, a megküldött iratok példányai kiosztásával azoknak tartalmát a közhitbe, bizodalomba ajánlani, és ekként a békét, nyugalmat, közcsendet megőrizni, és különösen a népet az