A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA
12 A Helytartótanács felügyelete alatt működő Közalapítványi Ügyigazgatóság. Az alapítványok zömét a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz tették át ; kisebb részét a Belügyminisztériumhoz. Az Igazgatóságban folyt adminisztráció átszervezésére nem került sor a szabadságharc alatt. 13 Az 1848. március 18-i milánói felkelés során elűzték az osztrákokat, Lombardia városai is kivívták szabadságukat, a szintén osztrák fennhatóság alatt volt Velencében kikiáltották a köztársaságot. 14 Kossuth április 12-én kelt átirata a kérésről. 15 Közli: Rapant, Dániel: Sloveské povstanie roku 1848-49.1—II. Turciansky Sv. Marun, 1937. 22.a) sz. ; F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp. ; 1989. 17-20. 1. sz. ; Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. 1848. ápr.-szept. Szerk. Sinkovics István. (Kossuth Lajos összes Munkái XII.) Bp.,1957. (továbbiakban: KLÖM XII.) 3.sz. • 92 • Minisztertanácsi jegyzőkönyv a minisztérium személyzetéről, a fizetésről Budapest, 1848. április 17. a) Kivonat az 1848. évi április 17-én Pesten tartott miniszteri tanács jegyzőkönyvéből 1 1. A miniszteri hivatal személyzetének rendszerítése vétetvén tárgyalás alá, határoztatott: Hogy mindegyik miniszternek egy elnöki hivatala lesz, mely: egy vagy több elnöki titoknok- és fogalmazóból fog állani. A miniszteri hivatal álland: az álladalmi titkárból, s a szükséghez képest megkívántató fogalmazókból; a miniszteri osztályokat pedig képzendik: az 1-ső tanácsos mint osztályigazgató, s a szükséges számú tanácsosok, titoknokok és fogalomgyakorlók. A kezelő, vagyis segédhivatalok személyzetét, jelesül: az irodaigazgató, igazgatói segéd, sor jegyzők, s írnokok számát mindegyik miniszter saját szüksége szerint határozza meg 2 . 2. A miniszterek s miniszteri hivatalnokok fizetésére nézve, elsődlegesen javaslatba [határoztatott] 3 tétetett: Miszerint a miniszterelnök, hivatalához képest, nyílt házat kényteleníttetvén tartani, évpénzül 20.000 pengő forintot, s országgyűlés alatt asztalpénzül havonként 2000 pengő forintot szedjen 4 . A külügyminiszter Bécsben szinte fényesebb állást képviselvén, évpénze 16.000 pengő forintra javasoltatott. A többi miniszterek évpénze 12.000 pengő forint. Ezen évpénzeken kívül a minisztereket sem szállás, sem szállásbér, sem napdíj, sem utazási költség, sem semmi egyép járulandóság nem illeti. Miként: az álladalmi titkárokat sem, kiknek fizetése 6000 p[en]gő forintra tétetett. Az osztályigazgatók évpénzül 3500 p[engő] f[orin]tot húznak, kiknek napdíjai, s úti költségei azonban hivatalos küldetéseknél megtéríttetnek. A többi osztálytanácsosok fizetése 2500 p[engő]f[orin]t, az osztálytitoknokoké 1200, fogalmazóké 800, fogalomgyakorlóké 500. Az irodaigazgatók fizetése 1200, sorjegyzőké, írnokoké 500. A miniszterelnök elnöki titoknokának évpénze 2500, a többi miniszterek elnöki titoknokáé 2000 p[peng]ő f[orin]t. Minden miniszterhez egyszersmind a szükséghez képest számvevőszék is adatik, melynek személyzete s fizetése más alkalommal fog meghatároztatni 5 . 3. Az eddigi kormányszéki tisztviselőkre nézve általában határoztatott: Hogy azok eddigi fizetésöket, még ha kevesebb évpénzzel ellátott újabb miniszteri hivatalokra alkalmaztatnának is, megtartják, amennyire azonban valamelyik minisz-
