A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

nem vélem magamat azon kötelezettségtől felmentve lenni, melyet ezen tisztelt Megye Közönségéhöz csatolva vagyok. Aki egyébiránt alázatos tisztelettel maradok, A Tekintetes Vármegyének alázatos szolgája Szentkirályi Móric

2 s. k. PMLIV 102-b. Pest-Pilis-Solt vármegye Bizottmányának iratai - Iratok 3050/1848. [2952/1848] Eredeti tisztázat. Az 1848. május 2-án Pesten tartott közgyűlésen felolvasták Szentkirályi Móric alispán levelét. A megye a levélírót továbbra is kebelbélinek tartja: Az új hivatal ellátására szóló megbízás tehetségének ékes bizonyítéka. Helyette másik alispán választását az 1848. XVI. törvénycikk értelmében a május 8-án tartandó választmány feladatává tették. 1 Betoldás az eredetiben. 2 Életrajzát 1. a 43. sz. dokumentumban. • 76 • Részlet Bruckner Gottfried gazdapolgár családi krónikájából Sopron, 1848. [...] Volt Pozsonyban egy országgyűlés, amelyen különféle ügyek kerültek elő. Ausztria az első pénzügyminiszter Metternich (sic!) alatt 1200 milliónyi adósságot csinált, amikor pedig 34 évig béke volt és nem volt háború. És mivel ilyen sok adósságot csináltak, Magyarországnak is fizetnie kellett volna az adósság egy részét, de akkor a magyarok azt mondták, mi minden évben befizettük az adónkat, nem fizetjük az adósságot. Akkor előlépett egy férfi, akit Kossuth Lajosnak hívnak, ez a Kossuthfelemlegette Magyarország régi szabadságait. A népnek örökre el kell engedni a robotot és a tizedet és egy önálló magyar minisztérium és az országban csak magyar hadsereg és sok más jog. A jó Ferdinánd király mindent megengedett és megesküdött Magyarország alkotmányos szabadságára, egész Magyarország ujjongott és örült. Amikor a bécsiek hallották, hogy Metternich olyan sok adósságot csinált, amikor pedig 34 évig nem is volt háború és a magyarok nem akarják az adósságot fizetni, mert ők minden évben befizették Bécsnek az adójukat, akkor kitört Bécsben a forradalom, 1848 március ló^án. Ahogy már említettem Metternich herceget és a polgármestert letartóztatták, hova tették a sok pénzt adjanak róla számot, a pénzügyminiszter Metternich megszökött, a polgármester alig tudta menteni az életét, aztán végigment egy forradalom városról városra, egymás után, a katonaság nem tudott semmit csinálni. [...]

2 SLXV/3/15. Krónikák. Bruckner-krónika. Másolat. Bruckner Gottlieb 1818 december 23-án született Sopronban, a gazdapolgár Bruckner Mátyás és Frank Terézia gyermekeként. Az elemi iskola két osztályát járta ki, ahol megtanították írni, olvasni és számolni. 1832-ben cseregyerekként 10 hónapra Tótkeresztúrra került, hogy megtanuljon magyarul. A szülői házba való visszatérése után a család szántóján és szőlőjében kellett dolgoznia, hogy megismerje a földművelést. Szabadidejében azonban saját kedvtelésére és tudásvágyának csillapítására hasznos könyveket olvasott. Kölcsönkapott és lemásolt több krónikát, így például Michael Banding (1754), Mathias Völker (1774) és Michael Amtmann 11840) irományait. 1840-től aztán saját maga folytatta a krónikaírást. Időközben megnősült, 1843-ban Zehtner Teréziát vette feleségül. Ebből a házasságból 9 gyermek született, közülük 4 élte meg a felnőttkort. 1872-ben kölcsönkapta Michel János, a Szent Mihály templom sekrestyése és iskolamestere krónikáját, amelyből külön füzetbe kimásolta a város ókori történetéről és a rómaikról szóló részeket - sajnos ez a füzet elveszett. 1880-tól, felesége halála után felvállalta, hogy vasárnaponként feljegyzi az