A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

közepette is meg nem feledkezett a tiszteletről, mellyel a felsőbbség iránt tartozik, sem a csendet, sem a személy, sem a vagyonbátorságot nem kockáztatta, sőt inkább azoknak szilárdításához járulását nyílt helyeken tartott szónoklataiban nyilvánította. Március 25-én vettem a miniszterelnöknek ugyanazon hó 23-án a 2. szám alatt költ körlevelét, mely mellett a közteher viselésről, papi tized és úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló s már mind a két táblán keresztül ment s a kormány által elfogadott, de még nem szentesített törvényjavaslatokat és az országgyűlési karoknak és rendeknek nyilatkozatát megküldvén, azokat a rögtön összehívandó közgyűlésből kinevezendő számos és állandó küldöttségek által a közhitbe bizalomba ajánltatni, azoknak előlegesen kinyomatandó számos példányait kiosztatni rendeli, egyszersmind az adózó nép részéről földesuraik arányában a törvények kihirdetéséig imitt amott mutatkozó megtagadások, vagy rendellenes mozgalmak esetében teendők iránt szabályokat ád. Ezen miniszterelnöki rendelmény tartalmának telj esi thetése tekintetéből rögtön, azaz március 25én délután 4 órára kisgyűlést hívtam össze. A kisgyűlés, átlátván, hogy ezen mostani közgyűlés határnapja már oly közel van, hogy azt bármi sürgetős kötöztetés

2 útján is előbb összehívni nem lehet, ezen április 10-iki közgyűlést jelölte ki a fontos tárgy feletti intézkedésre, s ezt az egész megyében meghirdetni rendelte, mit teljesítettem is a járásbeli fő és alszolgabírák által. Egyébiránt a kisgyűlés feltartotta magának a jogot, hogy a rend és béke fenntartása tárgyában a szükség és körülményekhez képest, a közgyűlést be nem várva, a parancsolt rendőri választmány helyét pótolja ki. Azonban március 28-án közbejött a miniszterelnöknek ugyanazon hó 22-én költ rendelvénye, melyben főképp egy állandó rendőri választmánynak alkotását rendeli, a járásbeli tisztviselőket szorgalomra felhívja és a népesb helyeken a vagyonosabb osztályból őrsereg alkotását s annak felfegyverzésére a kincstári lerakott fegyverek kikérését ajánlja, és a tiszti felelősséget a minisztérium arányában erélyesebben a hivatalhoz köti. Ezen miniszterelnöki rendeletnek eleget tenni kívánván, különben pedig jól tudván azt, hogy a leginkább egriekből rögtönzött kisgyűlésekben a megye különböző vidékeinek lakói s azoknak érdekei nem képviseltetnek, egy állandó középponti rendőri választmányt alkottam, melynek tagjai elnökletem alatt Zábráczky István, Novotha Péter, Elek Menyhért, Papp Pál, Fáy Sámuel, Papszász József, Puky Miklós, Almásy Emánuel, Nemes János, Csiky Sándor, Nánásy Mihály, Rózsa Károly, Gáhy József, Ringelhann Antal, Bajer Lajos, Leszkóczky asztalos, Bóta András, Berecz Ferenc fő-, Nánásy Ignác tiszti alügyész, Luby István fő-, Erdélyi József aljegyző, Almásy László és Halasy Gáspár főszolgabíró úr... Március 31 -én vettem a miniszteri országos ideiglenes bizottmánynak Klauzál Gábor, Szemere Bertalan és Pulszky Ferenc uraknak március 27-én 1. [szám] és ugyanazon hó 28-án 3. szám alatt költ rendeleteit, melyekben rendőri országos bizottmányként felhatalmaztatásukat tudatják, és a közbátorság és rend fenntartása tekintetéből a nemzeti őrseregnek, a megyei választmány működése által, az e részbeni törvények szentesítése előtti felállítását szorgalmazzák. Ezen leveleket tárgyalás végett szinte a választmány eleibe terjesztettem, egyszersmind a járásbeli fő- és alszolgabírákat a nemzeti őrseregnek mely helyen, mi számmal alakulása a felfegyverzése módjáról, nemkülönben kerületeik állapotáról, minden harmadnap hozzám küldendő tudósítás tételre felszólítottam, mert így tartom eszközölhetőnek, hogy a minisztériumot rendeléséhez képest én is minden harmadnap tudósítsam a megye állapotáról. Április 3-án válasz-rendeletet kaptam a miniszteri országos bizottmánytól a nemzeti színek és címereknek kincstári minden épületeknél is alkalmazása érdekében, mely szerinte a megyei középponti választmány által tárgyaltatott április 4-én, mely választmányi ülésben országgyűlési követeink jelentése mellett megküldött két válasz is, mely folyó év március 28-án a közös teher viselés, az úrbér s azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, dézsma

3 és pénzbeli fizetések, és a papi tized megszüntetése tárgyában adatott ki, az országgyűlésnek azon k[ívül] kit válasz tárgyában