A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

tanáccsal bíró városok pártolásra felhívatni rendeltettek, nemkülönben Főherceg Nádor Őfensége István, úgy Miniszterelnök Gróf Batthyány Lajos Őméltósága érzékeny tartalmú levél által üdvözöltetni, - munkás és boldogításra célzó intézkedéseik méltó megösmeréséül leghálásabb köszönet nyilváníttatni határoztatott. Felhívólevelek Szabadkán kinyomatni rendeltetvén, ennek intézésére Sebők József főjegyző úr kiküldetett. BKMÖL IV. 1101. Baja Város Közgyűlésének iratai, 135/1848. - Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. Közli: Iványosi-Szabó Tibor 1988. A mai Bács-Kiskun megye az 184849-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 162-165. Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre villámgyorsan terjedt szét az országban. Bajára, az állandó és élénk hajóforgalom következtében már másnap megérkezett a sajtószabadság kivívásának a híre. A soknemzetiségű Baján is általános lelkesedés fogadta a forradalom hírét. A pesti 12 pont és Nagykanizsa város felhívólevelében megfogalmazott kívánati pontok mintájára Baja város közgyűlése 1848. április 9-én foglalta írásba a maga kívánati pontjait. Néhány pontban túllépték a 12 pontban megfogalmazottakat, így pl.: a papi javak nemzeti javaká fordítása, ezek jövedelmeiből nemzeti közintézmények alakítása, a tanítói szabadság alkotmányos szellemben történő biztosítása, a valláskülönbség nélküli papválasztás helyhatósági jogok közé sorolása, valamint Baja város önálló helyhatóságok sorába történő emelésének a kérdésében. Ez utóbbi azt célozta, hogy a város önállóan, a megyétől függetlenül intézhesse saját ügyeit. A fenti dokumentum kitűnő összefoglalója a polgári átalakulást elősegíteni hivatott törekvéseknek. A képviseleti közgyűlés határozata értelmében a dokumentumot Szabadkán valóban ki is nyomtatták. 1 úrbéri viszonyok: Az úrbér a telkiállomány használata-birtoklása után a földesúrnak, mint a föld tulajdonosának adandó jobbágyi szolgáltatásokat, a pénz-, munka- és terményjáradék összességét foglalta magában. Az úrbéres föld maga a jobbágytelek volt, minden tartozékával együtt. Úrbéres jobbágy az volt, aki ilyennel rendelkezett. Az úrbéres a Mária Terézia-féle úrbérrendezés óta lehetett egész vagy töredéktelkes jobbágy és ún. házas zsellér. Az 1848. évi IX. törvénycikk szüntette meg az addig szokásban volt robot, dézsma és pénzbeli fizetéseket. 1. Bán Péter (szerk.) 1980. Magyar Történelmi Fogalomgyűjtemény. Eger. II. k. 955956. 2 papi tized: Az egyházat a feudális korszakban az országos törvények szerint a föld termésének és a különféle termékeknek 1/10-e illette meg, ez volt a tized (decima, dézsma), amely jobbágyi kötelezettség az évszázadok során jobbágyi szolgáltatássá alakult. A papi tizedet az 1848. évi XIII. törvénycikk szüntette meg. L. Bán Péter i. m. 1980. II. k. 918-922. 3 évenkénti országgyűlés: Az évenkénti országgyűlés Pesten való tartását az 1848. évi IV törvénycikk írta elő. 4 népképyiselet: Az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választását az 1848. évi V. törvénycikk rendelte el. Ezt megelőzően a politikai jogok és így a választójog is elméletileg csak az ún. politikai nemzet (a nemesség) tagjait, valamint a városok polgárait illette meg. A feudalizmus végétől a vármegyék, a szabad kerületek értelmiségi tagjait (az ún. honoráciorokat) is megillette a választójog. 1848 előtt a lakosság 1,8%-a, az 1848. évi V törvénycikket követően, mely a választójogot vagyoni és műveltségi feltételekhez (cenzus) kötötte, a választásra jogosultak száma kb. a négyszeresére, 7,1%-ra nőtt. L. Bán Péter i. m. 1980. II. k. 971-974. 5 valláskülönbség megszüntetése: Az egyes vallásfelekezetek jogállásában meglévő különbségeket az 1848. évi XX. törvénycikk szüntette meg. A bevett vallásokra nézve elvileg a „tökéletes egyenlőséget és viszonosságot" állapította meg. Az unitárius vallást is a törvényesen bevett vallások közé sorolta. • 72 • Blaskovics Gyula másodalispán jelentése a Heves és Külső Szolnok megyében 1848. március 15.-április 10. között történtekről Eger, 1848. április 10. Elnök másodalispán a nagy számmal megjelent megyei gyülekezetet üdvözölvén, a megyének e részben fennlévő végzése következtében, a megye állásáról s a legközelebbi eseményekről s ezek irányában tett intézkedéseiről szóló terjedelmes jelentését bemutatta, mely is felolvastatván... Uraim, tisztelt honfi s polgár társaim!