A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

nak, tovább még a legközelebb tartandó Hongyűlésen teljesíttetni ígért kivánatoknak pontonkénti magyarázata, és értelmezése előlegesen megértetik. - Minek rendében felkérte Tisztelt Elnök Fő Bíró Úr a Jegyzői Hivatalt azoknak általános, és pontonkénti felolvasása, és magyarázatára - mik a következendőkben teljesíttetnek ú[gy] m[int]. 1- ör Szabad Sajtó bírálat eltörlesztéssel, alá értetődik az: hogy ennek túl minden ember akármely Tárgy, Személy, intézet iránt gondolatait, eszméjét, szabadon írhatja, könyvnyomtatás alá bocsájthatja - minden eddig divatozott bíráló vizsgálat nélkül egyéb iránt ha méltatlanul sért akár egyes személyeket, akár Törvényhatóságot, azt e • részben alkotott Országos Törvény súlya alá esik. 2- ik pont Felelős Nemzeti Kormány alatt azt kell érteni: hogy Magyar Ország a kapcsolt részekkel egyetemben ezentúl mind kül Országokkal való viszonyaiban, - belügyeiben, - Országos Jövedelmeinek kezeltetésében, - Haza védelem eránt, - Közmunkák és közlekedési dolgokban, - vallás és nevelés tárgyában - földművelés és kereskedési ügyekben - úgy az igazság kiszolgáltatásában. Eő Felsége a Király vagy ennek Helyettese az Ország Nádora egy felelős Nemzeti Kormány által a Törvények értelmében fog kormányoztatni - és többé a többi Német Örökös Tartományok kormányától - mint eddig - nem függ - Kimondatván Törvény által egyszersmind az is: hogy magának Eő Felségének vagy Helyettesének az Ország Nádorának - semmi adományozásai jutalmazásai; Egyházi Polgári vagy Katonai Hivatalokra kinevezései, - Igazság szolgáltatás vagy végrehajtások, csak akkor teljes erejűek és érvényesek, ha azokat az illető Minister is ellátta. - Egyéb eránt a Miniszterek felelősek lévén, ha netalán az Ország köz Törvényei ellen valamit tesznek, az Országgyűlés által számadásra vonatnak, nem csak Hivatalos állásoktul elmozdíttatnak, hanem vétségeket elmarasztalás is érendi. 3- ik pont Az évenkénti Országgyűlés tartása Pesten - evvel az értetik el; hogy a Haza köz Úgyei gyorsabb Intézkedést nyervén, a közszükségeihez képest Törvények alkotnak és sérelmek orvosoltatnak. 4- ik pont Törvény előtti egyenlőség Polgári és Vallási tekintetben alatt értetik, hogy tekintetben nem vétetik senkinek p[éldának] o[káért] herczegi grófi s at[öbbi] Czímei Polgári vagy bűnvádi esetekben a haza egyéb polgáraival hasonlók és fenyíték egyformán éri, valamint vallási tekintetben is. 5- ik pont Nemzeti Őr Sereg felállítása alatt azt kell érteni, hogy a Személy és vagyon bátorság a köz csend és belbéke biztosítása, az Ország Polgárainak őrködésére bízatik - lásd Törvény Cikk: a Pesti lap 12-ik számában. 6- ik pont Közteherviselés - annyit tesz: hogy az Országgyűlés által meghatározott adót, úgy egyéb a Közállomás feltartására szükséges költségeket minden Hon Polgár rang tekéntet nélkül viselni tartoznak. 7- ik pont Úrbéri viszonyok megszűnése alatt Jobbágyaikat Földesuraiknak erányában eddig fizetett füst pénz, kézi munka és Tized megszüntetése értetik, sőt az eddig bírt teleknek tulajdonosaivá váltak. 8- ik Esküdt Szék képviselet alapja. 9- ik Nemzeti Bank 10- ik A Katonaságnak alkotmányra eskettetése. - A Magyar Katonáknak az Országba visszahívása és a külsők kivitele. 11- ik Státus foglyok szabadon bocsájtása és 12- ik Erdély Országnak Magyar Országgal egyesülése a legközelebb összehívató Országgyűlésnek és Felelős Minisztériumnak tűzettek ki feladatul. A felhozott elsőbbi hét pontok alatt elő számláltak azok, min az öszves Nemzetnek örömét nyilvánítani polgári hála érzet az utóbbi 5-ik pont alatt valók teljesülését pedig bizton várhatja melyek feletti örömnek Nemzeti színű Zászlóknak: e Város köz Házán kifüggesztése egyedül hitjelül szolgáland. SZMLIV-801. Jászapáti, Tanácsülési jkv. 95/1848. sz. Egyoldalas kézzel írt eredeti jegyzőkönyvi tisztázat.