A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

eloszlásokat hivatalosan a felsőbb rendeletek értelmében is kívánom, az öszvesereglett nép eloszlott. A zászlókat pedig beszedettem, éjjelre csupán polgári és nemesi lakosok­ból kívánok nagyobb számú őröket kiállítani. Ezeket a sietség- s idő rövidségéhez képest, midőn a tekintetes Alispán Úrnak hivatalosan jelenteném, becses úri hajlandóságiban ajánlott különös tisztelettel mara­dok alázatos szolgája: Veszprémbe[n], 1848. március 19. d. e. 12 órakor Cseresnyés István s. k. főbíró Vevér Emil: 1848. Március Idusa Veszprém vármegyében. - Veszprémi Hírlap, XLV évf. 10. sz. (1937. III. 7.): 1-2. Kiemelés az eredetiben. Vevér Emil (Pered, Pozsony vm., 1888-Pápa, 1960): középisk. tanár, levéltáros. Bécsi és budapesti tanul­mányok után latin-magyar-történelem szakos tanár a szilágysomlyói főgimnáziumban. Miután 1923­ban bezárták ezt az erdélyi magyar tanintézetet, a budatétényi gimnáziumban folytatta munkáját. 1924­ben levéltárnoki képesítést szerzett a Magyar Országos Levéltárban. 1925-től Veszprém vármegye főlevéltár­noka. Pályája végéig egyedüli szakképzettként dolgozott a levéltárban. 1954-ben nyugdíjba küldték. Kevés számú publikációinak egyike ez a Veszprémi Hírlapban megjelent forrásközlés, melynek értékét fokozza, hogy a mára már eltűnt vagy lappangó forrásokat pótolja. A nap eseményeiről lásd még a Vörös Károly révén 8 közismertté vált Francsics-napló eddig ismeretlen kötetének újabban közzétett részletét: Hudi József: Francsics Károly 1848. évi naplójából. - Comitatus, önkormányzati szemle, VII. évf. 4. sz. (Veszprém, 1998. ápr.): 53-57. 1 Értsd: tudomás, tudomásulvétel. 2 A cserháti városrész hajdani nagy vásárteréről van szó, melyet az 1960-as években teljesen átépítettek. A Cseresnyés-kúria ma is áll (Budapest út 3.). 3 A mai ipartestületi székház, Vár utca 1. 4 Halász György: Veszprém város bírája 1846-1849 és 1860-1862 között. Mivel Veszprémben a városi és a nemesi tanács csak 1849 júliusában egyesült, a polgármesteri cím mindössze 1849. július 19-től október 30-ig létezett. Ezt a tisztséget szintén Halász György viselte. Lásd még: Hogya György: A város szolgálatában. Veszprém város polgármesterei és tanácselnökei (XIX-XX. század). Veszprém, 1998. Továbbá: Nagy István: Veszprém polgármesterei. Kézirat. 5 A város hajdani főtere, amely az 1908—1911. évi bővítések előtt a mai Óváros térnek csak a Vár felé eső kisebb részére terjedt ki. 6 A mai megyei bírósági épület (Vár utca 19.) helyén. 7 Rosos István. 8 Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Válogatta és sajtó alá rendezte: Vörös Károly. Bp., 1973. • 46 • Gömöry Frigyes: Mit kivan a magyar nemzet? Kecskemét, 1848. március 20. Mit kivan a magyar nemzet? Legyen Béke, Szabadság, Egyetértés. Magyarázata a 12 pontnak. Szeretném megtudni, de felette nagyon: A tizenkét pontnak mi tartalma vagyon? Mert ha bár olvasni el tudom is végig, A sok cifra szóban nyelvem majd eltörik. Nem is lehet biz az mind végig magyarul,

Next

/
Thumbnails
Contents