A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

nál tétettek kérdések, de az mind a gyülekezet több tagjai által, mind különösen a város bírája által egyessen oda magyarázatatott, hogy ne gondolja senki, miként az által a további váltsági

5 fizetés megszűnt volna, s így a jobbágyság annak minden bonificatio

6 nélkül birtokába jutna, hanem minden ember oda értelmezze, miként az ország gyűlése arra kéretik, hogy az úri és jobbágyi viszonyoknak kárpótlás általi megszüntetését törvény által eszközölje. Eddig terjednek az e percigi események, miket végzett felettünk a sors, azokról Tekintetes első Alispán Urat tehetségem szerént időszakonként tudósítani el nem mulasztandom, addig is bölcs tanácsát és hivatalos rendelését elvárom. Többire becses indulatába ajánlott szokott tisztelettel vagyok Tekintetes első Alispán Úrnak Szarvason, március 18-án

7 (1J848. alázatos szolgája Tessedik Károly m. k. főbíró Ui. Eloszlás előtt magam is intettem a népet rendre és csendre, mit az a megye részéről a legnagyobb illedelemmel és helyesléssel fogadott. Tessedik .m. k. főbíró BML Alisp. ir. 331 /1848. 6 oldalas kézzel írt eredeti tisztázat. Szemelvényesen közölve: Oláh György 1889. Békés vármegye 1848-1849.1. Gyula. 75-77. - Maday Pál 1962. Szarvas története. Szarvas. 155156. Külzetén: érk.: márc. 19-én délután 3 órakor 1848. Szombathelyi Antal, Békés vármegye alispánja a 323/1848. sz. alatt jegyezte be Tessedik főszolgabíró levelét „Alispáni jegyzőkönyvé"-be március 19-én, és március 22-ére Gyulára közgyűlés összehívására tett intézkedést, „Nehogy a nép magára hagyatva tanácskozásaiba, tévútra vezettessék, a rend és csendesség felbomolj ék, a különbféleség aggodalmakat szüljön és éppen az által az ügy előmozdítása akadályt szenvedjen..." (BML Békés vm. Alisp. ir. Alisp. jkv. 323/1848. március 19.) A pesti események híre, írásos források szerint, először Szarvason vált ismertté Békés megyében, március 17-én a forrásban említett postakocsi utasai útján, akik Szolnokról érkeztek Szarvasra. A megye többi települése március 20-21. között értesült a Pesten történtekről. A szarvasi főszolgabíró és az alispán intézkedései, a népharag kitörésétől tartva, igyekeztek az eseményeket a törvényes mederben tartani. A Mojsissovich Sámuel bíró vezetésével Pesten járt küldöttséget március 19-én fogadták Pest vezetői, ahol a csatlakozási okiratot átadva Szarvas Cegléd után másodikként csatlakozott az országban a pesti forradalomhoz. (Neumann Jenő 1922. Szarvas nagyközség története. Szarvas, 69. (L. 18. sz. dokumentumot, március 20. helytartótanácsi jkv.) 1 Kalauz, kocsikísérő 2 Szarvasi kaszinó (1845.), Szarvasi Olvasó Társaság (1780.) 3 társas 4 külső tanács 5 Szarvas 1845-ben kötött örökváltsági szerződést a földesúrral (Neumann 1922. 59.) 6 kártalanítás 7 A dokumentum dátumaként Tessedik főszolgabíró eredetileg március 17-ét írt, majd erőteljesen megvastagítva átjavította március 18-ra. A helytörténeti irodalom 17-ét vette alapul, ezért szerepel a pesti hírek Szarvasra érkezésének dátuma 16-aként, holott a 18-ai dátumot tekintve hitelesnek, az események egy nappal később zajlottak le (Neumann 1922. 69., Oláh I. 75.).