A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

tartatni, nevezett alpolgármester által saját felelőssége alatt, ha azt a közbátorság fenntartása igénylendi, átveendhetö. Fegyverek azon, - 200 darab az utolsó, mely helyben átengedhető létezett, a budai őrsereg számára a Főmét[ósá]gú Helytartó Tanács megkeresésére átengedtetett, itt többé nincsenek. Tisztelt föhadiparancsnok úr azonban fensőbb helyről egyúttal az engedelmet kikérte, miszerint - amennyiben Komáromba felesleges fegyverek léteznének - azokat ide szállíttathassa. Almásy Móric s. k. MOL N-31 István főherceg nádor

2 lt., Közpolgári iratok 1848:565. S. k. tisztázat

3 Almásy jelentésében megnyugtatónak tarja a pesti eseményeket, elsősorban arra hivatkozva, hogy a március 17-i királyi leirat a közhangulatra pozitív hatást tett, és ezáltal az események megfelelő mederben tartása biztosítható. Almásy véleménye a forradalom első napjainak általános békéjét és a követelések elfogadására tett ígéret adta derűlátást tükrözi. V. Ferdinánd 1848. március 17-i leiratára utal és alapoz, melyben elvileg elfogadta az uralkodó a felelős magyar minisztérium felállítását. (Vö.: Magyar királyi Helytartótanács 1848. március 15-30. közötti jegyzőkönyvei, március 21. - 18. sz. dokumentum) 1 V Ferdiánd 1848. március 17-i leiratáról van szó, melyben elvileg elfogadta a felelős magyar minisztérium felállítását. Vö.: Magyar kir. Helytartótanács 1848. március 15-30. közötti jegyzőkönyvei, március 21-i jegyzőkönyv. (18. sz. dokumentum) 2 István főherceg 1. 99/b sz. dokumentum 3 Közli: Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1948-49-ben. Bp., 1952.1II. k. II. k. 52. sz. 16-17. • 34 • A pesti események híreinek fogadtatása Szegeden Szeged, 1848. március 18. Tary Pál főkapitány bejelenti: hogy tegnap délután öt óra tájban, midőn a gőzös Pestről megérkezett, a Pestről jövő helybeli s vidékiek az ottani eseményeket elősorolták, - azon közben számos hallgatóságnak tudtára esett: miszerint fensőbb helyről sürgöny érkezett, - s miután a sürgöny foglalatja iránti kedélyek mind inkább és inkább ingerültek, - a jelentő, úgy a véle volt Kolb József, Petrovits István és Kotolyár Miklós tanácsnokokkal szükségesnek látta elnök helyettes főbíró Gerentsér János urat, a hír minőségének felfedezése iránti felkérésre, - s mivel tisztelt helyettes főbíró úr hon nem találtatván, - e levél hozatott el az irodai szolga által, - azt a rend fenntarthatása tekintetéből a tisztelt tanácsnokokkal egyet értve felnyitniuk kelletett, s mivel a levél országgyűlési követeinktől érkezett, - az abban leírt tudósítást a néppel közölték; - melynek hallása után, a nagy számmal öszvesereglett sokaság minden legkisebb rend, és csendbontás nélkül eloszlott. CSML Szeged Város Tanácsának Jegyzőkönyve 1432/1848. március 18. A Pesten, március 15-én történt eseményekről március 17-én néhány szegedi lakos valamilyen módon már értesült, s ezért várta a lakosság a gőzöst, hogy biztos értesülést szerezzen, mi is történt valójában. Az iratban szereplő tisztviselők természetesen még a korábban megválasztott városi tanács tagjai. Tary Pál főkapitány vezetésével a lehető legjobb megoldást választották az izgatott lakosság megnyugtatására: ismertették a Sürgöny tartalmát és még aznap este döntést hoztak arról, hogy másnap népgyűlést tartanak. A március 18-i szegedi népgyűlés határozatait közli: Oltvai Ferenc 1968. Szeged múltja írott emlékekben 1222-1945. Szeged, 122-123. A népgyűlés lefolyását ismerteti: Szántó Imre 1987. Szeged az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XI. Szerk. Blazovich László. Szeged. 32-33.