A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

Valero Antal, Szilágyi István gombkötő, Kappel Frigyes, Tóth Gáspár szabó, Frölich Frigyes, Burgmann Keresztély, Irinyi Jósef, Egresy Samu, Zlinszky János főbíró

4

, Bélák Antal esküdt. BFL Buda város Tanácsának iratai. 1848-49. évi iratok. IV. 1106. a. 1724/1848. sz. Magyar nyelvű eredeti tisztázat. Az irat hátoldalán az alábbi szöveg olvasható: Örvendetes tudomás és alkalmazásul vett e jelen kfegyes] és k[irályi] intézvény eredetben a levéltárba tétetni, hit[eles] másolatban pedig a keb[elbeli] könyvnyomda tulajdonosoknak szoros hozzátartás végett azonnal irodailag közöltetni rendeltetik, polgármester Oeffner Ferencz

5 úr mint hatóság elnöke e K[egyes] K[irályi] intézvény tartalmáról maga mihez tartása város Kapitány Schmidt Ferencz

6 úr pedig tudomás végett értesítendő. Kelt Budán 1848. Márcz[ius] 17-én tar[ott] tanácsülésből. Hogy e jelen K[egyes] H[elytar]tosági Intézménynek másolattját csatolmányával kézhez vettem ezzel bizonyítom. Budán Martius 22. 1848. Tressniczky Ferentz K[irályi] egyetemi Könyvnyomda Igazgató. Bagó Márton Könyvnyomtató és tulajdonossá Budán. Szakmáry Jósef Kőnyomdának tulajdonosa Budán. Lencsó Mihály Kőnyomda tulajdonos Budán Christinavárosi Naphegy utczában 102 szám saját ház. A helytartótanács a március 15-i események hatására értesítette a budai tanácsot a cenzúra eltörléséről, de miután a sajtó szabályozás nélkül nem működhetett, egyben értesítette arról is, hogy a sajtó működésének ideiglenes elbírálására bizottság alakult. A bizottságba a márciusi ifjak közül egyedül Irinyi József került be. 1 A Helytartótanács helyettes elnöke, a nádor távolléten elnökölt a Helytartótanács ülésein; a közmunkaés közlelekedésügyi minisztérium államtitkára, októberben lemond; 1849 nyarán a cári intervenciós sereg császári főbiztosa. 2 Azaz: március 16-án. 3 Nyéky Mihály 1827-1832 között helytartótanácsi titkár, majd tanácsos, 1846-tól 1848-ig irodaigazgató. 4 Zlinszky János Pest megye főszolgabírája volt. 5 Öffner (Oeffner) Ferenc 1828-tól 1848 májusáig, azaz húsz éven át, megszakítás nélkül volt Buda polgármestere. 6 Schmidt Ferenc 1837-1848 között Buda város kapitánya. • 25 • A Helytartótanács 92. számú rendelete

1 az előzetes cenzúra megs züntetéséről Buda, 1848. március 17. Közbejött rendkívüli körülmények folytán úgy intézkedett a m[agyar] kir[ályi] Helytartótanács, miszerint az előzetes vagy praeventiv köny[v]birálat és vizsgálat nyomban megszűnjék: és a sajtó szabadon működhessen; a sajtókihágások vissztorlása irányában - az e részbeni törvényes intézkedésig - szinte annak útján ideiglenesen gondoskodván, s mind ezekről az ország törvényhatóságait körrendeletileg már értesítvén. Ezek folytán Uraságodnak minden könyvbírálati vagy könyvvizsgálati teendői egész kitérjedésökben megszűnvén, ugyanezt Uraságodnak oly meghagyással adom tudtára, miszerint minden könyv vagy lapbírálattól és vizsgálattól, szóval minden ide vonatkozó teendőktől a legszigorúbban tartózkodjék. Kelt Budán 1848-dik évi Böjtmás hó 17-kén. MOL 1848/49-es nyomtatványok, R 32 Időrendi sorozat. Egykorú nyomtatvány A 12. pont egyik követelésének megvalósulásáról, a cenzúra eltörléséről kiadott 92. sz. helytartótanácsi rendelet nyomtatott példánya, melyben a Helytartótanács a cenzorokat hivatalosan is értesíti, hogy tevékenységük és ezzel állásuk megszűnt. 1 A rendelet kiadását jelzi a Helytartótanács üléseinek jegyzőkönyve 1848. március 15-30. (vö.: 18. sz.dokumentum), 1848. március 16.