A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

3. Nagyméltóságú gróf Almásy Móric szinte szóval figyelmezteté a királyi Helytartótanácsot azon számos mindenféle nyomtatványokra, melyek most minden név, aláírás és nyomda kijelölése nélkül igen sűrűen jelennek meg, milyen többek közt ma azon proklamáció is, mely szerint a főherceg Nádor, felséges urunk által alkirállyá nevezettnek hirdettetik. Ez előterjesztés folytán Pest város tanácsa utasítatni határoztatott, hogy e tekintetben a könyvbíráló ideiglenes választmány iránt kiadott szabályrendhez képest sikeresen intézkedjék. 4. Ugyan csak ő nagyméltósága a pesti alispánnak azon kérelmét jelenté be, hogy miután a húsban általános szükség mutatkozik; a mészárosok pedig a mostani drágaság és szabott ár mellett a községet kellőleg ellátni nem képesek, nehogy ebből is valamely véletlen zavar következzék, ezek valamely előlegezéssel segítetnének. Minek folytán a mészárosok megnyugtatásául kijelentetett, miszerint, csak a közönséget kitelhetőleg lássák el, minden esetre kármentesítendők lesznek. 5. Előadatott: hogy hivatalos tudósítás szerint egész Pest megyében mindenütt béke és csend, a királyi biztos úr saját tapasztalása szerint pedig Pest városában rend és csend uralkodik. Végre 6. Felolvastatott Nikolits Izidor kebelbéli titoknoknak jelentése, mellyel előterjeszti, miként a szerb ajkú tanuló ifjúság tegnapi napon számos helybeli polgárokkal, és a vásárra begyült rokonhitű vidéki kereskedőkkel egyesülve nagy gyűlést tartott, melynek vezetésére ő ünnepélyesen felkéretvén, e meghívásnak az általa talán gátolható kitörések tekintetéből engedni tanácsosnak vélte, s bemutatja a szerb honfiak vallási, tanítási s közigazgatási érdekében itt szerkezet 17 pontú petíciót, melyet e gyülekezet az országgyűlés elibe terjeszteni határozott, megjegyezvén, miszerint a sokaság egyszersmind nagy ingerültséggel, de egyhangúlag nyilvánitá azon ellenszenvet, mely a g.n.e.

4 iskolák mostani fűigazgatója, Gyurkovics Jenő királyi tanácsos irányában országszerte jelenkezik, úgy annyira; hogy a tömeget csak alig vala képes visszatartani, miszerint seregestől rögtön a nevezett főigazgatóra ne menjen, s azt hivataláróli azonnali lemondásra ne erőszakolja. Minek folytán az érintett főigazgató ellen a közbizalmatlanság jegyzőkönyvileg kimondatott, mely jelentés folytán a nevezett titoknoknak ez aggasztó körülmények közt tanúsított eszélyes eljárása helyeseltetvén, tudósítása további intézkedés végett a k[irályi] tanulmányi bizottsághoz tétetett át. Március 20. Gr. Almásy Móric úr jelenté: 1. Miként a Jászok küldöttsége azzal jelent meg a pesti központi választmány előtt, hogy ők a közbátorságnak Pesten fenntartására mindenkor segédkezeket nyújtani készek, s egyszersmind az általok felállított nemzetőrség néhány tagjait bemutatták, épen így Szarvas mezőváros küldöttsége is, mi mindkettő irányában örömmel fogadtatott. 2. Hogy a zsidókra nézve Pulszky Ferenc vezérlete alatt egy külön nemzetőri osztály alkottatott; ma pedig a legelső nyilvános ülés tartatik, de minden legnagyobb renddel megyén. 3. A pesti központi választottság kérte, miként nyugalmazott kapitány Kiss Károly, és jelenleg is szolgáló Korponay János gránátos hadnagy részére annak útjain engedelem eszközöltessék, hogy ezek a nemzet őrsereget fegyverforgatásra taníthassák, és pedig az elsőre nézve oly megjegyzéssel, hogy e miatt nyugzsoldját el ne veszítse. A hadfőkormány mindkettő irányában pártolólag megkerestetett. 4. Olvastatott Szögyény László alkancellár úrnak Gr. Zichy Ferenc ő excellent[iájához] intézett elnöki levele, melyben tudatja, hogy e kir[ályi] Helyt[artó]Tanácsnak a jelen zavaros körülmények közt tett minden rendelkezései legfels[őbb] helyen jóváhagyattak. Mi is tudomásul vétetett. Március 21. rendes tanácsülés