Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)
[322. ügy — 1221] Orbán ispán fia Scorcomer megtámadta Mikust, Sándor fiát és rajta kívül némelyeket a Miskolc nemből, tudniillik Mihályt, Csépánt, Urbudinust és másokat a fentemlített nemzetségből. Azt állította, hogy a kocsiját megtámadták, két serviensét 54 megölték, és harminckét márkát érő holmiját elvitték. Mivel azok ártatlanoknak vallották magukat, Tamás egri püspök 55 meg Simon és Pósa, valamint Móric ispánok, akiket a király helyett állítottak bírákul, Váradra küldték mindkét felet a Gálya 56 falubeli Pál nevű poroszlóval tüzesvaspróbára. Itt a fentemlített Scorcomer embere, miután ura helyett vitte a vasat, megégett... [352. ügy — 1226] Tekus, annak a Dénes mesternek a fia, aki Szent László király 57 sírját felnyitotta annak felemelésekor — és akinek és minden tőle származó utódának ezért a mestermunkájáért a legdicsőbb király, Béla 58 örök szabadságot adott neki — érezte, hogy teste felbomlóban van, ezért Öreg nevű szolgáját torlónak 59 rendelte; őt magát is, és valamennyi férfi örökösét azzal a feltétellel, hogy minden évben a besenyői egyháznál tartsanak tort két misével, egy báránnyal, harminc kenyérrel, egy libával, egy tyúkkal és két vödör sörrel, valamint szolga állapotuknak megfelelően adjanak a papnak tizedet 60 , tudniillik két köböl gabonát és egy tyúkot... A váradi káptalan lajstromot vezet azokról, akik előtte tüzesvas-próbát tettek, perben kiegyeztek, végrendelkeztek. (Szemelvények). Istenítéletet csak egyházi személy előtt lehetett lefolytatni a 11. század óta Magyarországon. Váradon kétféle próbát lehetett tenni: tüzesvas-próbát, illetve az ott eltemetett Szent László sírjára esküdni. Az istenítélettől, midőn a próbára került sor, némelyek visszarettentek, s ezáltal pervesztesek lettek. Az istenítéletről a váradi káptalan lajstromot vezetett, amelybe lassan bekerültek azok az esetek is, amelyeket a káptalan új funkciójában mint hiteleshely foglalt hiteles írásba. — A váradi káptalan levéltárában őrzött eredeti jegyzőkönyv szövegét 1550-ben Martinuzzi Fráter György váradi püspök Kolozsvárott kinyomatta. Az eredeti jegyzőkönyv azóta elveszett, viszont a nyomtatott példány alapján sikerült időrendbe szedni a jegyzőkönyv egyes eseteit. Forrás: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Szerk. Karácsonyi János és Borovszky Samu. Bp., 1903. Az 1., 2., 69, 78., 97., 148, 194., 268., 288. és 317. számú ügyek fordítása: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. Szerk. LedererEmma. Bp., 1964. 195-199., a 144., 315., 322. és 352. számú ügyek Érszegi Géza fordítása. 1 Ipp, Ip (Románia). 2 Királyi bölény vadászok, a királyi erdőkben szolgáló vadászok, erdészek. 3 II. András király (1205-1235). 4 Dédács eltűnt település (Románia). 5 Miklós udvarbíró (1208-1210). 6 Csatár puszta (Bihar m.). 7 Pristaldus, a hivatalos ügyek végrehajtója; a hivatalos írásbeliség kialakulása előtti korszakból származó tisztség: személyében egyesült a hivatalos tanú és a végrehajtó.