Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„KÉT SASNAK KÖRME KÖZT” (Turbuly Éva)

gyes parancsát, melyben Őfelsége arra buzdítja a vármegyét, hogy fizesse ki a gabonaadót, és teljesítse az ingyen munka kötelezettségét. Elhatározzák, hogy levelet írnak a nemes kamarának. A legutóbbi országgyűlésen hozott törvény a nevezett adó befizetését a porták

1 kiigazításától a pusztán álló és leégett porták levonásától tette függővé, ezért míg a porták kiigazítása meg nem történik, ezen adó-kivetését és beszedését fel kell függeszteni. Ez alkalomból meg kell kérdezni a nemes Szepesi Kamarától, hogy van-e Őfelségétől valamilyen különleges megbízatása a vármegye nevezett adójával kapcsolatban, mert eddig a vármegye ilyen és hasonló ügyeiben nem a Szepesi, hanem a Pozsonyi Kamara szokott intézkedni. Másként a hosszú évek óta gyakorolt szokást nem lehet megváltoztatni. A porták kiigazítására, a puszta és leégett porták levonásának szabályos és törvényes intézésére a következőket jelölik ki: Bélteki Pál alispán, a négy szolgabíró, az esküdt jegyző, Vay Ádám, Vecsei Sándor a vármegye tisztségviselői és mások, kiket a tisztségviselők alkalmasan maguk mellé tudnak venni. Mindezek eltartására portánként 40 dénárt kell beszedni. E munka elvégzésére a folyó év júniusának 3., 4. és következő napjait jelölik ki. Pest-Pilis-Solt megye 1682. április 10-én, Füleken tartott közgyűlésén határoz arról, hogy levelet ír a Szepesi Kamarához a gabonaadó kifizetéséről és az ingyenmunka kötelezettség teljesítéséről. A megyétől az uralkodó gabonaadó és ingyenmunka terheinek mielőbbi teljesítését kérte, amelyet az a porták kiigazításához vagyis az aktuális helyzet rögzítéséhez kötött, hivatkozva az országgyűlési törvényekre. Az általános gyakorlatot követve a megye vezető tisztviselői szálltak ki embereikkel, hogy összeírják a pusztává vált, leégett adózó egységeket. Fizetésükre és ellátásukra külön adót szedtek be. A latin nyelvű forrásban szó esik arról is, hogy a megye korábban a Pozsonyi Kamara fennhatósága alá tartozott. Csak akkor fogadja el a Szepesi Kamara utasításait, ha az bizonyítani tudja, erre különleges felhatalmazása van az uralkodótól. Mindez a vármegye függetlenségének és méltóságának hangsúlyozása mellett időhúzási célokat is szolgálhatott, a kötelezettségek teljesítésének elhúzását. — Eredetijét a Pest Megyei Levéltárban, Budapesten őrzik. Forrás: Pest Megyei Levéltár IV. 1. a. Pest-Pilis-Solt megyei közgyűlési jegyzőkönyvek V. kötet pp. 73-74. Borosy András fordítása. 1 Adózási egység. A 17. század végéig portaszám alapján határozták meg az éves adó mennyiségét.