Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)
mi sem késünk azokat az utókor számára fenntartani és megbizonyítani. Ennélfogva Győr nevű egész és csonkítatlan pusztánkat, ugyanazon Sarkad városának keleti határában, legközelebbi szomszédságaival együtt, valamint a következő egész telkeket, úgymint: puszta Herpán egyet, úgy a szintén puszta Nyéken is egyet. Továbbá a közönségesen Csáky rétnek nevezett szigetet. Azután a Lei-Ősi puszta egy és végül ugyanazon Sarkad városunk 3 üres telkét, melyet hajdan nemes Tholdi István bírt, hanem azt halála és mintkét ágon való magvaszakadta után kincstárunk igazgatósága — Erdélyországunk és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek régi és helyes törvényei és szokásai értelmében — elfoglalta, mindamellett is, hogy némelyek, akik bizonyos pénzösszegért azokat, tudniillik a pusztát és telkeket használták, ezen elfoglalásnak ellentmondtak, mégis mi fent nevezett híveink kérelmére, megfizetvén az ellentmondóknak a törvény szerint fizetni valókat, egyrészben pedig azokat el is engedve, ha azon pusztát és telkeket a törvényes perből minden részben kibontakoztatva tudjuk: minden hasznaikkal és minden tartozandóságaikkal, nevezetesen művelt és műveletlen szántóföldjeikkel, rétjeikkel, legelőikkel, mezőikkel, kaszálóikkal, erdeikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, havasaikkal, völgyeikkel, szőlőkertjeikkel és szőlőhegyeikkel, nemkülönben vizeikkel, halaikkal és halastavaikkal, vízfolyásaikkal, malmaikkal és azok helyeivel, általában bármi néven nevezendő hasznaik és tartozékaik csonkítatlanságával, s amik azokra régtől fogva vonatkoznak, igaz határaikban és régi kerületükben, Sarkad városunk nevezett bírójának, hadnagyainak, lakosságának és népességének, úgy azok minden örökösének, tartós kegyelmünk jeléül jóságosan, adandóknak, ajándékozandóknak és átruházandóknak ítéljük, aminthogy adjuk, ajándékozzuk és át is ruházzuk, mások jogának fenntartásával, jelen iratunk rendjében és levelünkben bizonyossága szerint. Kelt sárosi kúriánkban, július hó 9. napján, az Úr 1644. évében. Rákóczi György 2 mp. 3 Szalárdi János 4 , másodtitkár mp. Rákóczi György fejedelem Sarkad városának földterületet és szabadságot adományoz. Az erdélyi fejedelmek birtokokat adományoztak, nemesítettek, kialakították saját központi kormányzati szerveiket, kancelláriájukat, bár ez minden tekintetben szerényebbnek mondható, mint az egykori magyar királyi udvar hivatalszervezete és írásbelisége. A közölt birtokadományozó oklevél nem említ ugyan hajdúkat, bizonyosra vehető azonban, hogy a várost ebben az időszakban hajdúk lakják. Az eredeti telepítés pontos időpontja nem ismert. Maga 1. Rákóczi György is kifejezetten hajdúvárosnak (oppidum hajdonicale) említette a várost egy 1645-ben kelt oklevelében. A hajdúk eredetileg marhahajcsárok voltak, akik az állatokat a külföldi felvevő piacokra terelték. Idővel külön társadalmi réteggé alakultak. Eredeti foglalkozásuk a többségnél háttérbe szorult, fegyveres rablással tartották el magukat, vagy zsoldért katonai szolgálatba álltak. A szabad hajdúk ellen a 16. század elejétől számos szigorú törvényt hoztak, a vármegyék többször rendeltek el ellenük nemesi felkelést. Bocskay István, Báthory Gábor erdélyi fejedelem,
