Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADA (Turbuly Éva)

194. 1634. június 16. Holott őfölségének tizenhét végházát az nagy füzetetlenség miatt az vármegye tartja... Elsőben publikáltatott palatínus urunk őnagysága

1 levele, melyben őnagysága az hírekhez képest minden négy portátul egy lovast és egy gyalogot, az földesuraktul magok erszényébül azon portátul egy lovast, az egyházi nemességtül pedig limitatíve

2 az tisztviselők fizetésére való contribustist

3 kíván, mely őnagyságának parancsolatjára kész volna az nemes vármegye mindent cselekedni, de e következendő okokbul nem ítélik elegendőnek magokat lenni: Elsőben az töröktül való éhség az, ki három s négy féle képpen verte föl az szegénységnek adójokat, kit őnagyságának ez előttis elegendőképpen declaráltunk

4 követünk által, kirül is nagysága, noha serio

5 írt mind az vezérnek, s mind az basáknak, mind az által mind az mai napig is nincs semmi könnyebbségünk tőlök. Második oka az végbéliektül való nagy ínség, holott őfölségének tizenhét végházát az nagy füzetetlenség miatt az vármegye tartja, kiktül mondhatjuk, hogy minékünk semmi könnyebbségünk. Harmadik: tudja őnagysága, hogy tavalyi esztendőben is az fölső vármegyék hadait is ezekben az vármegyékben elhelyeztetvén, ennek vármegyének kellett tartani, kik minemű nagy ínséget cselekedtenek az szegény embereknek, pénz nélkül elvévén mindenféle éléseket, az nemes embert megfogván, tömlöcözvén és sarcon bocsátottak el, most is ha történik, hát megint ide szállítanák őket, ez vármegye tartsa, s ezenkívül mind lovast, gyalogot adjon, szintén úgy, mint az mely vármegye nem tartja, mint érkezhessék reá, őnagysága meggondolhatja. Ez okoktul azért kéri az nemes vármegye, nagyságod kímélje meg ettül a nemes vármegyét. Ha ennekutána ugyan olly derekas szükség kívánja, kész az vármegye is a többivel együtt valamire érkeznek mindent cselekedni. Zala megye 1634. június 16-án, Körmenden tartott közgyűlésén arról határoz, hogy nem tudja kiállítani a nádor által kért katonaságot. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek a 16. század második felétől állnak — meglehetősen töredékesen — rendelkezésünkre azokban a megyékben, amelyek nem kerültek teljesen török fennhatóság alá, s meg tudták őrizni hivatali működésük feltételeit, egyik legfontosabb forrásai 16-17. századi történelmünknek. A közgyűlés a nemesi vármegye működésének legfontosabb színtere volt. A tárgyalt ügyek meghatározott sorrendben kerültek napirendre és feljegyzésre. Elsőként a királytól, nádortól, főispántól érkezett parancsok, leiratok tárgyalása, majd ezeket követték gyakran hozzájuk kapcsolódva a megye egészét érintő ügyek, az adókivetés, ingyenmunka, nemesi felkelés. Forrásunkban a nádor a porták után és a nemesektől katonák kiállítását kérte. Itt kell megjegyezni, hogy a nádor leveleit a rendek képviselőjeként általában magyarul ír-