Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)
179. 1585 Siralmas és borzalmas tűzvész volt... Ebben az évben felette pompás és sok bor termett... a papok kérésére megszüntették és betiltották az iskolatartást... Anno 1585 1 Pálfordulás napján 2 este 9 órakor öt ház leégett az Ógabona téren, 3 a tüzet a fiuk okozták, mert a gazda elaludt, ők pedig gyertyát gyújtottak és kártyáztak. A szalmába esett szikrából tűz támadt, a fiúk azonban elfutottak. Jubilate <Miser> 4 vasárnapján 5 délután 5 órakor borzalmas tűz tört ki Mert Hauer özvegyének házában az Újteleki utcában; az egész Újteleki utca leégett. A tűz a belvárost is elérte akkor, mert égett a kolostor teteje is, de Istennek hála, hamar eloltották. Szent András 6 előtti napon este 7 és 8 között az említett évben a Hosszúsoron Schallernál is tűz keletkezett, ekkor az egész Hosszúsor, sőt a Pócsi kapun kívül és részben a Kis Pócsi utca is leégett, siralmas és borzalmas tűzvész volt, a tűzben néhány személy is elpusztult, akik már aludtak. < Ebben az évben sok és jó bor termett, amit a legdrágábban 2 tallér és 22 solidusért lehetett eladni. > Ebben az évben drága gabona, mivel egyáltalán nem érte korai eső, nem hajtott ki. Várható volt, hogy ez dráguláshoz vezet, és tényleg nagyon fel is ment {...} 7 , egy mérő 8 gabona a régi mérték szerint 3 fontba került. Szerető Istenünk azonban ezekben a hetekben (mivel az említett tűzvész is négy héttel húsvét után történt), szép, bőséges, termékeny esőt küldött, amely a földeket teljesen átitatta. Ezután a gabonaföldek is termékenyek lettek, úgy hogy a gabona nyolc napon belül ismét egy font és tíz solidusba került, a búzából is jó termés volt. A zab azonban teljesen erőtlen maradt, nem volt kapható, így fű vagy takarmány sem nőtt. Aki lovát, szarvasmarháját — kinek mije volt —, szénával táplálta, úgy kellett rá vigyáznia, mint valami pecsenyére, és a drága állatnak meg kellett elégednie a szalmával — bárcsak lehetett volna eleget kapni belőle! Bizony, akinek szalmája sem volt, annak el kellett adnia a jószágát, vagy egyik tehenét el kellett adnia azért, hogy a másiknak takarmányt adhasson. Olyan forró volt a nyár, hogy nem csak a patakok száradtak ki nálunk teljesen, hanem a Lajta is Bécsújhelynél 9 , és más vizek is kiszáradtak. A Csallóközben 10 és a Mosoni síkságon a föld teljesen kiégett a forróságtól és a szárazságtól, ez förtelmes bűzt okozott, és a talaj felszíne kiégett és berepedezett. Ez egész nyáron és őszön át tartott, emiatt az emberek is teljesen elkeseredtek. Ebben az évben felette pompás és sok bor termett, akóját azonban két font huszonkét solidusért lehetett legdrágábban eladni. Ebben az évben húsvét táján Harka 11 is teljesen leégett, egészen a Hofstettenig, a földre öntött forró hamut a szél széjjelhordta, majd a tűz fellobbant.
