Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)
és e világban ne eszmélhessenek fel megigazulva, örök átoknak legyenek alávetve, és a rettentő ítélet napján számot adni álljanak a mindenható Isten színe előtt, valamint a boldogságos istenszülő Máriáé előtt, akinek a gyámkodására és védelmére lett bízva ez a ház, s akinek a tiszteletére építették. Ez a lap pedig a fentebb nevezett legdicsőségesebb István király parancsára a fennmondott veszprémi püspöknek, a tisztelendő Nánának, ezen szentegyház felszentelőjének a keze által íródott és nyert megerősítést királyi pecséttel, valamint a felszentelés napján általa őrizetre átadatott a veszprémi püspöki egyház sekrestyéjébe 70 , hogy a jognak mindörökké a védelmére legyen. És hogy ez a hártya tanúsága legyen annak, melyet hasonlóképpen a királyi hatalom alapján írt, erősített meg és adott át őrizetre az almádi monostor sekrestyéjébe ugyanez a tisztelendő Nána, a veszprémi püspökség főpapja. Mi tehát a néhai László bán fiainak általuk hozzánk intézett jogszerű kéréseire kegyesen hallgatván a legszentségesebb István király előbbmondott kiváltságlevele tartalmát szóról szóra átírattuk és átíratva a mondott középpecsétünk ráfüggesztésével Fáncs László bán azon fiainak kiadattuk a nagyobb biztonság kedvéért. Kelt Budán, az Úr ezernégyszáz-húszadik esztendejében a fentebb mondott idézés előbb említett napján. II. István király az almádi Szűz Mária monostor alapítását Bánd fia Atyusz számára megerősíti. Ochuz (Atyusz) testvérével, Miskával monostort alapítottak Almádon. Az alapítás 1117-ben történt, a monostor felszentelése 1121-ben. A felszentelésre — szokás szerint — elkészült az alapítólevél, amely egyúttal a monostor vagyonának az összeírása is. Az oklevél hitelességét a király, II. István szavatolta. Eredetije — ámbár két példányban készült: egyik a monostoré volt, a másik a veszprémi püspöki levéltáré — elveszett. Szövegét azonban megőrizte Zsigmond király 1420-i hiteles átírása, amely az 1920-as években a Hunyady család levéltárában még megvolt. A II. világháborút követő pusztulás az oklevelet sem kímélte, a Magyar Országos Levéltárban csak fényképmásolatát őrzik. Forrás: Diplomata Hungáriáé antiquissima. I. Ab anno 1000 usque ad annum 1131. Edendo operi praefuii Georgius Györffy adiuverunt Iohannes Babt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Iulius Moravcsik. Bp., 1992. 411-414, 151. szám. Kovács Zsuzsa átírása és fordítása. 1 Gordovai Fáncs László dalmát-horvát-szlavón bán (1402-1404). 2 Szeptember 18. 3 Augusztus 15. 4 Az augusztus 15-én kezdődő törvénykezési időszak (octava azaz nyolcad) az ügyek számától függően elhúzódott. 5 Szeptember 18. 6 I. (Szent) István királyra (1000-1038) gondolt, azonban II. István király (11 lóin 1) adta ki az oklevelet. 7 I. (Nagy) Lajos király (1342-1382). 8 Szécsényi Tamás országbíró (1349-1354). 9 Berény (Somogy m.)
