Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)

szetes színű oroszlán van lefestve, amelynek a farka felfelé áll, szája kitátva, a nyelve pedig kinyújtva látszik, a pajzsot pedig egy zárt rostélyos koronával ékesített katonai sisak fedi, amelynek közepéből bal mancsában egy hüvelyéből kivont kardot tartó, az alsóhoz mindenben hasonlatos oroszlán díszít, a sisak csúcsáról vagy ormáról pedig az innenső oldalon kék és fehér, a túlsón pedig vörös és fehér cafrangok, vagy foszladékok omlanak le, lágyan a pajzsot körülvéve, és azt magát csinosan és finoman ékesítve, úgy, amiként mindezt jelen oklevelünk élén vagy elején a festő tanult keze által a maga eredeti színeiben világosan ábrázolva látható. Ugyanazon tekellházi Thököly Sebestyénnek és általa fentjelzett Gábor nevű fiának és fivérének, Thököly Vincének, valamint örököseiknek és mindkét nembeli összes utódaiknak adattuk és adományoztattuk [e címert], sőt adjuk és adományozzuk jelen oklevél ereje által. Engedélyezvén és biztos tudomásunk alapján, határozott lélekkel megengedvén, hogy mostantól fogva a jövőben mindörökkön, fentmondott Magyar Királyságunk más valódi, régi és kétségtelen nemeseinek szokása szerint használják ezt a címert vagy nemesi jelvényt, és örvendjenek ennek ugyanazon jogok, előjogok és kiváltságok alapján, amelynek alapján mondott Magyar Királyságunk valódi, régi és kétségtelen nemesei jelenleg is természettől fogva vagy régi szokás szerint címert használnak és címernek örvendenek, és bárhol, harcokban, viadalokban, hadjáratokban, küzdelmekben, lovagi tornákon, párbajokban, és párviadalokban és bármely hadi vagy nemesi esemény alkalmával, valamint pecséteken, függönyökön, kárpitokon, gyűrűkön, zászlókon, pajzsokon, sátrakon, házakon, sírboltokon és általában bármely helyen és alkalommal a valódi szilárd és kétségtelen nemesség címén, amiként azt óhajtjuk és akarjuk, hogy minden, bármely helyzetű, állású, állapotú, című, rangú és méltóságú ember hívja, nevezze, tekintse és tisztelje őket, hordják és viseljék, minden időben használják és használhassák azt, éljenek és élhessenek azzal, örvendjenek és örvendhessenek annak, és örököseik és mindkét nembéli összes utódaik is tegyék és tehessék meg ezt. Mely dolog emlékezetére és örök erősségére jelen, Magyarország királyaként használt titkos pecsétünk ráfüggesztésével, annak erejével megerősített oklevelünket kiadni és adományozni rendeltük a fentnevezett tekellházi Thököly Sebestyénnek és általa fentmondott Gábor nevű fiának, továbbá úgyszintén Thökölynek nevezett Vince nevű fivérének, illetve azok örököseinek és mindkét nembeli összes utódaiknak. Kelt kedvelt hívünk, tisztelendő Liszthy János, a győri egyházmegye választott püspöke, továbbá ugyanezen hely és megye örökös főispánja, tanácsos és udvari kancellárunk keze által Pozsony szabad királyi városunkban, október hó 27. napján, az Úr 1572., római királyságunk, magyar és többi királyságunk tizedik, cseh királyságunknak pedig huszonnegyedik évében, amikor a Krisztusban főtisztelendő és tisztelendő atyák, Verancsics Antal az esztergomi, Draskovich György pedig a kalocsai egyházmegye érseke, Radéczy István választott egri, fentnevezett Draskovich György zágrábi, Bornemissza Pál erdélyi, Bornemissza Gergely választott váradi, Monoszlay János választott pécsi, Fejérkövy István választott veszprémi, a mondott Liszthy János választott győ-