Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)

mert mast is elég pusztaság esék ez országban, szánom az szegénységet mast is, mert elég veszedelem esék. Az Pethő uram oly dolgot cselekedék rajtam, kit én Budában lakozandó fejedelem nem érdemlettem volna tüle. Mast is ő reá való bosszúságomban vevém el az két várat, mert hogy ilyen nagy éktelen dolgot cselekedék rajtam, annak okáért, mert senkitűi nem hallhatom, ki jót mondana ő felőle. Minden emberek boszonkodnak ő felőle. Senkit nem szeret és ütet senki nem szereti. Felségednek ezféle magának való embert nem szükség volna végbe tartani, mert felségednek elég hív, jámbor szolgái vannak, az ki minden jámbort szeret és őt is szeretik. Mert semmi módon ez végbe ővele meg nem alkhatom, ezféle tökéletlen emberrel. Sem áros ember békével őtőle el nem mehet, mindeneket, meghiggye felséged, hogy rútul szidalmaz. Nem úrhoz illendő dolog az. Ezt is higyje meg felséged, hogy az én nagyságos uram bátyám, az nagyságos Mehmet pasa szava kellemetes az hatalmas Szelim császárnál, az én szóm is kellemetes, hála Istennek, ha akarja felséged egymást megérteni; mert az mi császárunk is hatalmas török császár, felséged is római nagy császár; ha felségtek egymást meg akarjátok érteni jó ok alatt, azért vagyok én itt közbe, hogy meghigyje felséged jó végre, hogy kik vagytok nagy fejedelmek és ha valami békességet akartok szerzeni jó végre, én az én hatalmas uramnál törekedő leszek benne; mert jobb volna, több veszedelem ne esnék. Az Úristen éltesse felségedet. Ez levél költ az nagyságos pasa táborában, Mindszent napján

1 1566. Musztafa budai pasa magyar nyelvű levele Miksa királyhoz a szigetvári hős, Zrínyi Miklós haláláról és egyéb ügyekről. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős 1508 körül született, és 1566. szeptember 7-én esett el Szigetvár ostrománál. 1542-től horvát bán, 1557-től tárnokmester. A törökkel kora ifjúságától hadakozott. 1546-ban I. Ferdinándtól érdemei elismeréséül 50.000forint lefizetése fejében megkapta az egész Muraközt Csákvár és Sztrigó váraival. A család székhelye ettől fogva Csáktornya, amelyet folyamatosan erődítettek és bővítettek. 1561-től Szigetvár főkapitánya, a vár védelmében vesztette életét. Pethő János a Vas megyei gersei Pethő család egyik képviselője. A szerteágazó família tagjai főként Vas, Zala és Sopron megye életében játszottak szerepet tisztviselőként, főúri familiárisként, katonaként. János 1526-ban született és 1578. január 22-én halt meg. Soproni kapitány és Sopron vármegye főispánja, több vár (Lippa, Kassa, Komárom), majd a dunamelléki hadak főkapitánya. 1549-ben bárói rangra emelkedett. Királyi főpohárnok és kamarás. — Eredetijét a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzik. Forrás: Barabás Samu: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek. I. Monumenta Hungáriáé Hist. sor. II. Levelek. Bp., 1908. pp. 88-89. 1 November 1.