Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A HÁROM RÉSZRE SZAKADT ORSZÁG (Turbuly Éva)

cédula nélkül találnak, vagy a harmincadosok szolgái, vagy a handgráf

21 kétség nélkül el fog kobozni. A cédulák pecsétjét pedig mind a harmincadosok, mind azok szolgái a legnagyobb körültekintéssel vizsgálják meg, és hogyha valaki bizonyosan hamis pecséttel megpecsételt cédulát birtokolna, abban az esetben az ökröket azonnal és rögtön foglalják le. Bármely ökröket és árukat, amiket a harmincadosok tudta nélkül bárki ki akarna vinni, az ország régi szokása szerint foglalják le, a királyi kamara elnökének és tanácsosainak rögtön tegyenek róla jelentést, és nehogy az ő tudomásuk és biztos akaratuk nélkül azt egészében vagy részeiben bármilyen módon visszaadják. Ha híre jönne annak, hogy a harmincadosok értesültek arról, hogy bizonyos kereskedők más jogtalan és szokatlan utakon ökreikkel együtt harmincad fizetése nélkül észrevétlenül mentek ki, azonnal értesítsék a szomszédos harmincadokat, amelyek a harmincadhivatal környékén vannak, és ezekről értesíthetők, hogy ügyeljenek az ilyen kereskedőkre, és az üldözéssel ne hagyjanak fel, Morvaországba is kövessék őket, addig a helyig, ahol a királyi felség handgráfot rendelt, és ott a handgráfot kérjék fel, hogy ezen kereskedők megbüntetésétől ne tartózkodjon. Ezért nem kevésbé ha ezek a kereskedők erővel, ajándékokkal vagy kedveskedéssel a handgráf büntetését elkerülnék, a hivatalviselők azon legyenek, hogy ezen kereskedők nevét a többi harmincadhelyekre küldjék el, hogy ha erővel is jönnének arra, fel tudják tartóztatni és el tudják fogni őket, és ahogy megilleti őket, az ügy megítélése szerint meg tudják büntetni és az ítéletet végre tudják hajtani rajtuk. Ha pedig az ilyen kereskedők csalárdságaikat más urak, nemesek, hivatalt viselők vagy jobbágyok közreműködésével és segítségével cselekedték, sőt ha visszaéléseiket olyan vámszedők és szomszédos harmincadosok tudtával hajtották végre, akik a tőzsérekkel jó viszonyban lévén azok ökreit eddig sem harmincadolták meg, és titokban így engedték át, abban az esetben a harmincadosok azonnal kötelesek jelenteni annyiszor, ahányszor ilyenről hallottak, a királyi felség kamarája elnökének és tanácsos urainak, hogy ők ennek meggátlására megfelelő jogorvoslatról gondoskodhassanak. Miután pedig, ahogy az közismert, Magyarország urai közül nem kevesen csordaszám szoktak ökröket vásárolni váraik használatára és fenntartására, emiatt a harmincadosok őrizkedjenek attól, nehogy bármely uraságoknak akár egyetlen ökrét is kihajthassák Ausztriába vagy Morvaországba harmincadfizetés nélkül, abban az esetben sem, ha ezen urak vagy nemesek Ausztriában, illetve Morvaországban is várakkal illetve birtokokkal rendelkeznének, sem pedig akkor, ha a harmincadosokat bármilyen jövőbeli fizetés ígéretével vagy más, általuk kiállított levelekkel akarnák is meggyőzni, hogy ezeket az ökröket engedjék át. Éppen ezért semmilyen szabadságot és kiváltságot ne vegyenek figyelembe, legyen az bármilyen uraság, nemes, naszádos avagy akármiféle polgár. Ha az uraságok közül bárki tőzsérekkel alkotna egy társaságot, vagy jobbágyaikat küldenék saját nevükben, akik ökröket hajtanak ki, vagy pedig a