Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
„MÉLYSÉGBŐL HOZZÁD KIÁLTOK URAM” (Turbuly Éva)
Hátralékban lévő termények: 15 köböl búza a gyulai malmokban 24 köböl a Vári 25 malomban 12 köböl búza az alabiani 26 malomban 145 köböl búza a majorsági asztagból 4 köböl borsó 5 köböl árpa a majorsági asztagból 32 köböl köles 4 köböl búza a hosszú házban Továbbá a vetemények valamennyi fajtája Gyula 27 , Békés 28 , Simánd 29 mezővárosokból és magának a várnak összes tartozékaiból, amelyeknek adó fejében az 1528-as évben tisztán és ténylegesen Péter úr 30 kezeihez, aki pülyi 31 plébános is, kellett befolynia. Továbbá az összes élelmezésre való termés, ami a vár és Vári kertjében található volt, mint például szőlő, kerekrépa, káposzta, vöröshagyma, alma, körte, fokhagyma és valamennyi egyéb termés, mindezeket Péter úrnak kell begyűjtenie. Továbbá hasonló módon az ugyanazon évi szokásos szénakaszálást is szintén Péter úrnak kell elvégeztetnie. Továbbá a halastóban visszamaradt halak és a tiltott vizekből származók szerte Békésről, Gyomáról 32 és Tölgyről 33 , amelyeket ugyanebben az évben kell beszolgáltatni. Szintén Péter úrnak kell gondoskodnia erről. Készült az apostolok oszlása 34 után szombaton 35 az úr 1528. évében. A legkegyesebb úr szolgája, Ádám deák saját kezű aláírása A gyulai vár 1528-ban készült latin nyelvű leltára. Gyula várát 1403 és 1405 között építette Maróthi János. A család kihalásával az uradalom és a vár Mátyás, Korvin János, majd az özvegy, Frangepán Beatrix révén második férje, Brandenburgi György kezére került. Birtoklása idejéről számos dokumentum, köztük három várleltár maradt fent, amelyek közül az általunk közölt a legrészletesebb. A magyarországi várleltárak keletkezési idejéhez képest korai leltárból hiányzik ugyan a tisztviselők szállásának és a tulajdonosnak fenntartott épület leírása, egyébként azonban pontos képet ad a várban lévő épületekről és berendezési tárgyakról, megtudjuk belőle, hogy a várban kovácsműhely és pékműhely működött, részletes leírását kapjuk a kocsigyártó műhely berendezésének. A leltár elkészítésekor a vár elsősorban uradalmi központként működött, a török és Szapolyai János híveinek közelsége miatt azonban éppen ekkor folyt a katonai megerősítése részben átépítések, részben a tűzerő fokozása révén. A leltár adataiból megállapítható, hogy Gyula az ország legjelentősebb erődjeivel azonos tűzerővel rendelkezett. — A forrás eredetijét a Békés Megyei Levéltárban, Gyulán őrzik.
