Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„MÉLYSÉGBŐL HOZZÁD KIÁLTOK URAM” (Turbuly Éva)

„MÉLYSÉGBŐL KIÁLTOK HOZZÁD URAM" A mohácsi csatavesztés hírére az özvegy királyné udvarával elmenekült. A tél közeledtével a török csapatok elhagyták ugyan az országot, a közjogi helyzet azonban alapvetően megváltozott, az államgépezet darabjaira hullt. Szapolyai János megszerezte az áhított királyi koronát, a Jagellók és a Habsburgok szerződésének értelmében azonban rövidesen Ferdinándot is megkoronázták, az ország két részre szakadt. Mindkét fél külső szövetségeseket keresett, Ferdinánd a bátyja, V. Károly, Szapolyai a szultán személyében, aki a Lengyelországba menekült János királyt hűbéreseként helyezte vissza trónjára 1529-ben. Két királyi udvar jött létre Buda és Bécs központtal, a központi kormányszervek működése sérült, illetve teljesen megszűnt. A váradi béke (1538) csak átmenetileg rögzítette a status quo-t, kikötve, hogy Szapolyai halála után az ország Ferdinándot fogadja el kizárólagos urának. Az állandósult polgárháborús állapot és az ismétlődő török hadjáratok (1529, 1532, 1541) folyamatosan pusztították a lakosságot, előkészítették az ország teljes szétesését, a három részre szakadást. Az ország vezetői, a magyar rendek nem ismerték fel a megváltozott helyzetet. A szétszakítottságot mindkét fél ideiglenesnek tartotta, saját uralma alatt akarta véghezvinni az egyesítést.