Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

Tudniillik hogy a királyi curiában az országbíró jegyzőjének közönséges perhalasztó levélért tizenkét dénár fizetendő. Bírói vagy bírságlevélért hasonlóképpen tizenkét dénár. Egyszerű tanúkihallgatási levélért hasonlóképpen tizenkettő. Második perbehívó levélért huszonnégy dénár. Harmadik perbehívó levélért száz dénár. Kikiáltó levélért száz dénár. Harmad vagy hatodmagával teendő esküt ítélő levélért huszonnégy dénár. Attól, akinek tizenketted- vagy huszonötödmagával kell esküdnie, száz dénár. Bajvívó levélért kétszáz dénár. Fejre teendő esküt ítélő levélért kétszáz dénár. Okiratoknak első ízben való felmutatásáért huszonnégy dénár. Okiratoknak másod- és harmadízben való felmutatásáért szintén huszonnégy dénár. A feleletadást három márka teherrel elhalasztó levélért huszonnégy dénár. A nyílt alakú perhalasztó levelekért huszonnégy dénár. Közönséges felvalló levélért huszonnégy dénár. Más közönséges, ti. tiltó levelekért és hasonlókért huszonnégy dénár. Szemtől-szembe való eltiltó levelekért száz dénár. Hatalmaskodás ügyében kelt ítélet levélért a pecsét őrzőjének tíz forint száz dénárjával számítva, az íródeáknak pedig kétszáz dénár. Egyszerű iktató- és határjáró levelekért huszonnégy dénár. Birtokok vagy más dolgok visszanyeréséről szóló ítéletlevelekért a visszanyert birtok vagy dolog mennyiségéhez képest a peres felek és az ítélőmesterek között létrejött egyezség szerint történjék a fizetés.

79 LXXVII. Birtokbaiktatások, határbejárások és vizsgálatok ne történjenek másképpen, mint az ilyen birtokok szomszédainak és határosainak törvényes odahívása mellett. És hogy a csalás és hamisság az ilyenekben jobban el legyen kerülhető, az egyes szomszédok és határosok nevét, akik az említett eljárások alkalmával ott főképpen jelen vannak, az erről kiállítandó káptalani vagy konventi levélbe sorban be kell írni.

80 LXXVIII. Végül elhatároztuk, hogy a királyi felség a fent írt rendelkezést minden cikkelyére, járadékára, fejezetesre és pontjára nézve mindenkivel sértetlenül tartassa meg. Az áthágókat pedig úgy javítsa és fenyítse meg, hogy az országlakosok, amint ezt a rendelkezést mindnyájuk egyforma és megegyező akaratával és tanácsával s érett elhatározásával hozták, ugyanúgy őfelségének méltó hálát adhassanak. Amely cikkelyeket vagy fejezeteket mi, fentnevezett Mátyás király a fent említett főpap urakkal, bárókkal, főurakkal és a többi választott nemesekkel együtt, akik ti. ezen egész ország képviseletében a mostani országgyűlésen velünk együtt vannak, beható tanácskozás után a szóban levő főpap urak, bárók, főurak és az egész ország tanácsából, akaratából és hozzájárulásával, összes tartalmukra nézve az egész országnak örök időkre megtartandó és fennmaradó decretuma s statútuma s törvénye és írott joga gyanánt szentesítjük, megálla-