Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)

A pápai év ekkor szeptember 1-én kezdődött, tehát 1102 decemberében már 1103. évet írtak. II. Paschalis pápa 1099. augusztus 13-tól 1118. január 21-ig ült Szent Péter székén, ennek megfelelően uralkodásának negyedik esztendeje 1102 augusztusában kezdő­dött. Indictio, az adókör azt jelöli, hogy a római adórendszerben használatos 15 éves pe­rióduson belül, hányadik évnél tartottak. 7. [1105-1110] Ama helynek püspöke hatalmat nyert az ügy megvizsgálására és az igazság kiderítésére... A Vág 1 melletti Sala 2 kiváltságlevele 3 . Mikor Moyses nyitrai ispán azt a birtokot, melyet S. 4 Szent István király 5 kegyelméből Szent Mártonnak 6 adott, el akarta venni, Gyárfás 7 úr, ama hely­nek püspöke hatalmat nyert az ügy megvizsgálására és az igazság kiderítésére. Miután mindent megvizsgált és az ellenfelek ellen akartak állni, a bíró ne­künk tüzesvas-próbát 8 ítélt meg <és elküldött > Esztergom 9 városába, hogy az igazságos Úr és érintetlen bíró az igazaknak megmutassa az igazságot s a szent ház ellenségeit kinyilvánítsa. Mert azon a napon, melyen tüzes vasat kellett vinni, amazok közül senki sem jött el, miként a törvény rendelte, hogy jelen legyenek; és mi, Lőrinc ér­sek 10 , Albert hetes pap, András szerpap, Rotenus alszerpap és más tanúk, tud­niillik Vidisdinus, ez ügybeli bíró és Fiuree meg Szemere hites emberek bi­zonyságával visszatértünk a bíróhoz, elmondtuk neki a történteket, az ő bi­zonyságával Mecesdinus poroszló" jelenlétében bementünk az erdőségbe és Poneta, Altimovata s Nenoc tanúskodása mellett a határjeleket visszaszerez­tük, melyeknek helyei a következők: az első határjel magánál a Vág víznél kezdődik és a lothos nevű fán végződik; a második határ nyárfán végződik, a harmadik hasonlóképpen, a negyedik határjel földből van az ötödik aztán szil­fára esik, innen kiindulva a hatodik tölgyfára esik, mely a halastó fölött áll; a hetedik határjel az egyház útján van s ez lothos; a nyolcadik határjel tölgy, mely falunk felől az utolsó. Feljegyzés arról, hogy a pannonhalmi Szent Márton monostor Vágnál lévő birtokát Mózes nyitrai ispán el akarta venni, azonban a bíró előtt nem jelent meg, ezért a pan­nonhalmiaké maradt a leírt határokkal a nevezett birtok. A legfontosabb jogbiztosító iratokat szokás volt kötetbe másolni, hogy ezzel védjék az eredeti bizonyítékokat. Ezt az egyszerű fogalmazása oklevelet, helyesebben szólva fel­jegyzést 1105 és 1110 között állíthatták össze, mivel benne Lőrinc esztergomi érsek sze­repel, aki 1105-től ült az esztergomi érseki széken, s az 1111-ben már néhainak említett Mojs nyitrai ispánra hivatkoznak. Elképzelhető, hogy a pannonhalmi szerzetesek fogal­mazta oklevélre a király pecsétjét szánták megerősítésül, erre vonatkozó utalás azonban

Next

/
Thumbnails
Contents