Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

kat okozott, és így történt, hogy noha nem szívesen, ismét kénytelenek voltunk fegyvert ragadni és országunkat védelmezni, s az erőszakot erőszakkal visszaverni. Ez a háború odajutott, hogy Isten segítségével, ki a magasból látta a mi igazságunkat és a rajtunk elkövetett jogtalanságot, nemcsak megvédtük magunkat és országunkat a császári felségtől, aki minket így harcra kihívott és megtámadott, hanem őt, midőn örökölt hazájában, Ausztriában tartózkodott, megtámadva Bécset, ezt a híres várost és az ő tartományának fővárosát és székhelyét majdnem félévi ostrom után elfoglaltuk, és azután az egész tartomány nagyobb részét hasonlóképpen meghódítottuk, és a többit is meghódítottuk volna, ha itthoni visszásságok és panaszok vissza nem hívtak volna. De amíg ezekkel a dolgokkal voltunk elfoglalva, és sikereinket siettettük s szerencsénket és győzelmünket folytattuk, azalatt hosszabb távollétünk és elfoglaltságunk következtében országunkban a gyilkosoknak, tolvajoknak, latroknak, rablóknak, hamisítóknak, gyújtogatóknak és hasonló gonosztevőknek oly nagy sokasága támadt, hogy sem az utas, sem testvér a testvértől, sem az idegen az idegentől nem volt biztonságban. Emiatt és egyúttal azért is, hogy végre teljesíthettük említett vágyunkat és — amint mindenkor óhajtottuk — gondoskodhassunk országlakosaink nyugalmáról, gyakori siránkozásukra visszatértünk országunkba, amelynek trónjára, mint előbb mondottuk, isteni rendelés folytán felemeltettünk, s az összes főpapok, bárók és főurak és más nemesek részére itt Budán tartandó országgyűlést hirdettünk, ahol velük és egyéb, minden vármegyéből választott s az egész országot képviselő nemesekkel együtt mindenekelőtt Isten és az ő anyja, Szűz Mária és a szent királyok, ti. országunk pártfogóinak dicséretére s a magunk és az egész ország tisztességére, jólétére, hasznára, előnyére és nyugalmára mindannyiunk egyenlő és egyértelmű akaratával, tanácsával és hozzájárulásával az alább írt s törvény és írott jog gyanánt örökre fennmaradandó és megtartandó fejezetekben és cikkekben állapodtunk és egyeztünk meg, amely fejezetek és cikkelyek elseje ez. I. Mindenekelőtt azt végeztük és határoztuk, hogy a köz- vagy nádori törvényszék töröltessék el, és ezentúl sohase tartassék. de nehogy úgy tűnjék fel, hogy ezzel a gonosztevőknek szabadság adatott és engedtetett gonoszt cselekedni, elrendeltük, hogyha valamely vármegye azt venné észre, hogy latrok, tolvajok, gyilkosok, gyújtogatok, hamisítók és más ilyen bűntettesek háborgatják, és azt látná, hogy ezek a gonosztevők ott elszaporodnak, a királyi felség köteles legyen azon vármegye kérésére hozzájárulni és neki szabad hatalmat engedni, hogy az ispánnal együtt azokat kinyomozhassa és kiirthassa.

1 II. Továbbá mivel a kikiáltott gyűlések tartásánál váratlanul igen sok szabálytalanság és hallatlan botrány és nem sejtett veszedelem szokott előfordulni, az ilyen veszedelem és ezen az országon kívül hallatlan bíráskodás vagy inkább visszaélés megszüntetése végett az összes országlakosok egyező akaratával, tanácsával és elhatározásával elhatároztuk és elrendeltük, hogy ilyen kikiáltott gyűléseket soha többé ne tartsanak, s azok teljesen szűnjenek meg, és* örökre el legyenek törölve.

2 Továbbá elhatároztuk azt is, hogy a rövid perbehívások is hasonlóképpen szűnjenek meg és töröltessenek el.

3