Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)
5 [1079] 33 ma alá, ezenkívül öt mansio 4 szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem püspök, hanem a kanonok szolgálatára adtam 5 , hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett 6 nekem a dömösi kúriában 7 , amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost 8 , Suni dékán 9 , Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország 10 többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett. Guden, I. (Szent) László király vitéze ura jóváhagyásával a veszprémi Szent Mihály egyháznak adományozza paloznaki birtokait. Az első eredetiben megmaradt magánoklevél I. (Szent) László király uralma idején keletkezett. IV. Henrik császár ellenében Rudolf sváb herceget választották meg a német fejedelmek (1077. március 15.), a Salamon királyt támogató császárral szemben érthetően László király Rudolf pártjára állt. Valószínűleg ez lehetett az indoka IV. Henriknek, hogy Magyarországra támadjon (1079). A németek elleni hadjárat alapján lehet valószínűsíteni az oklevél keltének idejét. — Az oklevelet hosszúkás hártyára írták, pecséttel a 13. században látták el. A Veszprémi Káptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. Szerk. LedererEmma. Bp., 1964. pp. 183-184. 1 I. (Szent) László király (1077-1095). 2 Szent Mihály a veszprémi egyház védőszentje. 3 Paloznak (Veszprém m.). 4 Mansio, háznép, egy házban lakó emberek, család(ok). 5 A püspök körül ebben az időben kialakulóban lévő testület a káptalan; ennek tagjai, a kanonokok eredetileg a püspök asztalánál étkeztek, vagyis a püspök gondoskodott az ellátásukról. Guden rendelkezéséből kiviláglik, hogy a veszprémi káptalan már ebben az időben külön vagyonnal rendelkezik. 6 Hagyomány Magyarországon, hogy az örökölt vagyon felett a király engedélyével lehet (végrendelkezni. 7 Dömös (Komárom-Esztergom m.), ahol királyi kúria állt. 8 Praepositus a káptalan feje. 9 Decanus az egyházi testület gazdasági felelőse. 10 Korai időszakban hol népnévvel, hol már országnévvel fejezték ki, kinek az uralkodója a király.
