Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)

bekötözni való teher bekötözésénél és begöngyölítésénél jelen lenni, és azokat megvizsgálni, és az e célra kirendelt polgárok nélkül semmi kereskedő, kalmár vagy akármely más csereberélő se merje az ő árucsomagjait és egyéb terheit bekötözni és begöngyölíteni. 1. §. Ezeket a csomagokat és terheket annak a két polgárnak saját pecsétjük ráillesztésével kell megjelölnie és biztosítania. 2. §. Ha ez ellen cselekednének, akkor az illetők azokat a csomagokat vagy árukat, melyeket a választott polgárok az előbb írt módon meg nem vizsgáltak és meg nem pecsételtek, veszítsék el egészen, és szálljanak azok egészen a mi királyi kincstárunkra. 3. §. Abban az esetben, ha azután, hogy az ekképpen begöngyölt és megjelölt csomagokat és bármely egyéb terheket harmincadhelyeinkre vitték és szállították, a mi harmincadosaink

15 vagy azok tisztjei az ilyen megpecsételésnek nem akarnának hitelt adni, hanem az efféle csomagokat kibontani kívánnák: akkor ha azokat a csomagokat és terheket nagy terhes, közönségesen „mázsa"-nak nevezett szekereken szállították, annak a szekérnek a rúdjára egy márka aranyat vagy hatvannégy forintot, vagy ekkora értékű pénzt; ha pedig az a szekér közepes, mérsékelt nagyságú vagy kicsiny lenne, akkor fél márkát, vagy azzal egyenértékű forintokat avagy pénzt kell rátenni, és ezután bonthassák fel és vizsgálhassák meg azokat a csomagokat és terheket. 4. §. Ha az ilyen csomagokban vagy teherkötésekben aranyat, ezüstöt vagy más tilalmas dolgokat nem találnának, akkor a harmincados a rúdra tett márkát vagy pénzt veszítse el, mely a portéka gazdáját vagy a kereskedőt fogja megilletni. 5. §. Ha pedig abban a szekérben aranyat, ezüstöt vagy valamely tilalmas portékát találnának vagy kapnának, ekkor nemcsak ezt a tilalom alatt álló portékát, hanem a szekéren és csomagban levő és azokban elhelyezett összes egyéb dolgokat és javakat is az említett márkával vagy pénzekkel együtt a harmincadosok vagy tisztjeik vegyék el és foglalják le. 16. Azok büntetése, akik külföldi vagy idegen kereskedők portékáit saját portékáik gyanánt maguknál tartják és árulják Megállapítottuk és megfontolás után elrendeltük azt is, hogy sem kereskedő, sem országunk bármely más rendű, rangú és sorsú lakója se merészelje valamiképpen idegeneknek vagy külföldieknek árucikkeit és bármely eladó vagy cserére bocsátandó javait, amint ezt eddig némelyek ravaszságból tenni szokták, saját portékái és árucikkei gyanánt fogadni, átvenni, magánál tartani, megőrizni, elárusítani, elcserélni vagy irántuk bármi módon intézkedni, sem az idegenekkel társulást kötni, létesíteni, felállítani, rendezni s állandósítani abból a célból és okból, hogy ilyen társulás cége alatt az előbbieket szabadon véghez vigye, és a mi mondott rendeletünk ellen semmiképpen sem szabad cselekednie. 1. §. Azokra nézve pedig, kik ez ellen cselekszenek, rendeljük, hogy azokat az árukat és javakat, amelyeket jelen rendeletünk megvetésével ilyen alat-