Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZENT RÓMAI BIRODALOM KORMÁNYRÚDJÁNÁL (Blazovich László)

5 Cová§int (Románia). 6 Micálaca (Románia). 7 Mikelaka és Arad térségében egykor volt külterületi helyek. 8 Lásd a 7. jegyzetet. 9 Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek (1262-1272), Telegdi Tamás esztergomi ér­sek (1367-1375). 10 Az újkorban is létező határnév Arad mellett. 11 Lásd a 7. jegyzetet. 12 Kanizsai János esztergomi érsek (1387-1418). 13 Indictio, az adókör azt jelöli, hogy a római adórendszerben használatos 15 éves pe­rióduson belül, hányadik évnél tartottak. 14 A Varmiai vagy ermelandi püspökség Kelet-Poroszországban volt. 15 Míg a világiak birtokügyeiben a hiteleshelyi, azaz közjegyzői tevékenységet az arra kijelölt káptalanok és konventek látták el, az egyháziak efféle ügyeit gyakran hiva­talos közjegyzők intézték. 123. 1405. április 15. A királyi joghatóságunk alá tartozó városok, mezővárosok és szabad községek küldötteit összehívtuk, s mindnyájuknak és mindeniküknek kéréseit, kívánságait, véleményeit és panaszait meghallgattuk és pontosan megértettük... Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Kunország és Bulgária királya, brandenburgi őrgróf, a Szent Római Birodalom főkamarása, Csehország és Luxemburg örököse, va­lamennyi, mind jelenleg élő, mind jövendőbeli keresztény hívőnek, kiknek je­len levelünk tudomására fog jutni, üdvöt a mindenek Üdvözítőjében. 1. §. A királyi méltóságnak kormányzó fönsége annál éberebb gonddal munkálkodik alattvalóinak megmaradásán és nyugalmán, mennél inkább látja át azt, hogy a közboldogság saját gyarapodására és dicsőségére, a köznyomor pedig saját kárára és megalázására szolgál. 2. §. S bizonyára nem lehet dicstelen az a fejedelem, ki mindig alattvalói­nak békéjét és biztonságát forgatja eszében, valamint nem lehet derék az, aki, mikor tehetné, a jövő bajoknak és veszélyeknek nem veszi elejét. 3. §. Ez az oka, hogy országunk minden megyéjéből a követeket, és a ki­rályi joghatóságunk alá tartozó városok, mezővárosok és szabad községek küldötteit összehívtuk, s mindnyájuknak és mindeniküknek kéréseit, kívánsá­gait, véleményeit és panaszait meghallgattuk és pontosan megértettük: orszá­gunk főpapjainak, báróinak és tekintélyesebb előkelőinek, valamint ama köve­teknek tanácsára, s az e részben történt érett megbeszélés után, az egész or­szág java és békességes állapota kedvéért s annak nyilvánvaló hasznára végez­tük, határoztuk és rendeltük, hogy némely városokat védfalakkal kell körül­venni, némely szabad községeket vagy mezővárosokat a városok rangjára kell

Next

/
Thumbnails
Contents