Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)

I. (Szent) István király monostort alapít Szűz Mária tiszteletére a veszprémi völgyben, s a görög nyelvű alapítólevélben felsorolja azokat a birtokokat és jogokat, amelyek a monostor lakóit, az apácákat illetik. Első királyunk neve alatt fennmaradt oklevelek közül mindössze egyetlen hiteles oklevél található, azonban ez sem eredetiben, csak Kálmán király 1109-i hiteles átírásában maradt ránk. Az oklevelet eredetileg tekercs formájában állították ki és úgy pecsételték meg, hogy felbontása esetén a pecsétje megsérül, s így hitelét veszti. Ezért 1109ben, amikor felnyitották az oklevelet, meg kellett újítani. Egy hosszúkás hártyára másolták Szent István görög nyelvű oklevelének szövegét, az alsó felére pedig latinul összefoglalták az oklevél felnyitásának körülményeit. A megújított oklevelet Kálmán király pecsétje hitelesíti. Mivel az eredeti oklevélnek nincs keltezése, felmerült annak gondolata is, hogy esetleg az oklevél elején szereplő István nem első királyunk lenne, hanem az apja, Géza fejedelem, aki állítólag megkeresztelkedése után ugyancsak az István nevet viselte. Legvalószínűbb tudományos feltevés az oklevéllel kapcsolatban az, hogy annak a görög hercegnőnek alapította első királyunk a monostort, aki — a Szent Margit-legenda szerint — Imre herceg jegyese volt, s így az oklevél Imre herceg halála (1031) körül keletkezett. A görög apácáktól ciszterciek öröklik a monostort, akik, mivel nem találták az alapítólevélben meg minden birtokukat, a 13. század végén új oklevelet készíttettek, azonban a hitelest sem semmisítették meg. A két példányban fennmaradt oklevél hiteles változatát századunkban azonosította a tudomány. — Az oklevél mindkét példányát hártyára írták, hátlapján befüggesztett pecséttel erősítették meg. Ez legrégebbi épen maradt királyi pecsétünk. Rajta a király trónon ülő alakját látjuk, a körirata: KÁLMÁN ISTEN KEGYELMÉBŐL A MAGYAROK

28 KIRÁLYA. A Magyar Kamara levéltárával a Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről. Levéltári Szemle 38 (1988) 3. szám 3-13. Szent István oklevelének görög szövegét Moravcsik Gyula fordította magyarra, Kálmán király átíró oklevelének latin szövegét Érszegi Géza. 1 Magyarország latin megnevezésére egyformán használták az onogur törzsszövetségből származó Hungária elnevezést és az ókori Pannónia provincia nevét. Korai időszakban hol népnévvel, hol már országnévvel fejezték ki, kinek az uralkodója a király. 2 Veszprém (Veszprém m.). 3 A veszprémi egyházmegyében fekvő monostor, lévén királyi alapítású, az (esztergomi) érsek joghatósága alá került. 4 Pannónia, a Dunántúlra kiterjedő egykori római provincia, amely a középkorban egész Magyarországot jelentette. 5 Szárberény, Vörösberény, Balatonalmádi része (Veszprém m.). 6 Az egy füst alatt, azaz egy tűzhely mellett élő, egy különálló háztartással, azaz családdal rendelkező gazdasági egység szerint szedték az adót. 7 Szántó, puszta (Pest m.). 8 A Szűz Mária tiszteletére szentelt egyház felszentelésén. 9 Feltehetően a későbbi szigetfői rév korábbi neve. 10 Paloznak (Veszprém m.). 11 Fadd (Tolna m.). 12 Szentháromság-sziget (Fejér m.) a közeli Sild településsel együtt eltűnt. 13 Mama, puszta (Veszprém m.). 14 Sándor, eltűnt település (Veszprém m.).