Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MEGÚJULT GAZDASÁG – ERŐS ÁLLAM (Blazovich László)

vagy felettük a jogot és törvénykezési hatalmat magának követelni, ugyanis mi őket saját bíráskodásunk alatt határoztuk megtartani, és azt akarjuk, hogy az ugyanoda letelepedés céljából érkezőket csalárdul ne akadályozhassák. Továbbá bírót és plébánost maguk között az összegyűlt közösség egyetér­tésével válasszanak. A bíró tisztségének évében az esküdtekkel tolvajlás, rab­lás, gyilkosság, gyújtogatás, hatalmaskodás és más ügyek felett fog ítélkezni. Az év elteltével pedig, ha a közösség nincs megelégedve a bíróval, tetszésük szerint mást választhatnak. Továbbá a mondott város területén vásárolt és szerzett szőlő-, malom- és más birtokokat bárki, akár belföldön, akár külföldön él, szabadon birtokolhat­ja, miként az ugyanazon városban lakók. Továbbá ha közülük valaki örökös nélkül halna meg, valamennyi birtokát és javait szabadon hagyhatja bárkinek, akár hozzátartozóknak és rokonoknak, akár idegeneknek és külföldieknek, azon kivétellel mégis, hogy saját javait nem adományozhatja egyháznak és egyházi férfinak, kivévén a plébániát és a plébánost, úgy mégis, hogy a mondott egyház egyetlen plébánosa sem paza­rolhatja el az adományozó javait és birtokait a bíró és a polgárok hozzájáru­lása nélkül, hacsak nem az említett egyház javára. Továbbá az ugyanazon városban élő halászok a váci püspök faluja, Verő­ce 3 határától egészen az Ipoly 4 vizéig viza kivételével bármilyen halat adófize­tés nélkül szabadon halászhatnak, a kifogott vizából negyedrészt nekünk vagy az e célból kiküldött emberünknek tartoznak adni. Továbbá a város kalmárai és kereskedői országunkon bárhol kívánnak át­kelni, sem vámot, sem harmincadot nem tartoznak fizetni sem adószedőnek, sem harmincadosnak. Továbbá az ország nemesei vagy bárói közül senki sem állíthat idegen bi­zonyságot közülük való hospes ellen, csak az említett város hospesei közül az indított ügyben való megegyezésre. Párbajt sem ellenük, sem részükre bárók, nemesek és más személyek ellen, sem közöttük semmilyen törvény vagy ok alapján nem lehet ítélni. Megengedjük azt is, hogy az említett hospesek közül bárki ház vagy ud­varház építésére, vagy tüzelőnek saját használatra a pilisi erdőben a Duna mindkét partján vám vagy pecsét nélkül szabadon vághasson fát, kivévén ha közülük valaki eladás céljából akarna fát kivágni, azt csak a pilisi ispán 5 jogá­nak épségben hagyásával teheti. Továbbá ha a gyakran említett város hospesei közül valaki gyilkosságba esne, és házából szökve távozna, akkor a város bírája addig nem teheti kezét birtokaira, amíg a gyilkos magát a gyilkosság alól javaival feloldozhatja. Megszabjuk azt is, hogy a termény, bor és apróságok (!) után járó tizede­ket az általunk elrendelt szabadságuk szerint fizetik plébánosuknak a mezőn hátrahagyva. És sem püspök, sem főesperes nem hozhat közöttük semmilyen egyházi ítéletet, csak a mondott egyház plébánosa. Mindazonáltal a plébános az esztergomi szentegyház érsekének ugyanolyan engedelmességgel tartozik, mint a budai egyház plébánosa.

Next

/
Thumbnails
Contents