Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)
tünk, a mondott Itemus ispán említett fivéreivel együtt a Göncöl 4 nevű vár alatt dicséretesen küzdve szemünk láttára a karján súlyosan megsebesült. Továbbá amikor egy szombati napon Bécs városa 5 előtt néhány bárónkat harcba küldtük, az említett Itemus ispán fivéreivel együtt a városból kiküldött hercegi sereggel más híveink között férfiasan küzdvén — mint arról báróink jelentéséből értesültünk — súlyosan megsebesült, és a harc jeleként egy derék német férfit, akit fegyverestől saját paripáján ülve foglyul ejtett, elénk vezetve átadott felségünknek. Ráadásul amikor a tatárok hitszegő népe a koronázásunk utáni második évben télvíz idején országunk egy Macsónak 6 nevezett vidékére jött fosztogatni, és Csetének hívott Lőrinc mestert 7 , hívünket küldtük a tatárok ellen, I(temus) ispán és előbb említett fivérei erényt erényre halmozva Lőrinc mesterhez csatlakoztak, sok keresztény foglyot saját vérük ontásával [kiszajbadítván a tatárok kezéből hazavezettek, miként azt nekünk az említett báró báróink jelenlétében elmondta. Mi pedig oly sok és nagy szolgálataikért, bár többet is érdemeltek volna, a Hódosmonostora nevű földet összes tartozékaival és minden haszonvételével együtt, mindentől megszabadítva és kivéve, mint az elismerten az adományunkhoz tartozik, a már mondott Itemus ispánnak s fivéreinek, Kwsának és Demeternek különleges kegyből, továbbá örököseiknek s az ő örököseik utódainak a László király által nekik tett földadományt elismerve és jelen oklevél hatályával megerősítve adtuk, adományoztuk és juttattuk örökös birtokul, tulajdonul és megtartásra. Ennek a ténynek az emlékezetére és örökös hatállyal bocsátottuk ki jelen oklevelünket kettős pecsétünk oltalmával megerősítve. Kelt az igen tisztelt Tivadar mester, a fehérvári egyház prépostja, udvari alkancellárunk 8 , kedvelt hívünk kezei által az Úr ezerkettőszáz-kilencvenharmadik esztendejében, uralkodásunknak pedig negyedik évében november tizenharmadika előtt a negyedik napon. 777. András király Nagy Itemusnak és fiainak megerősíti a Maros menti Hódosmonostora birtokot, amelyet IV. Lászlótól kaptak adományul. Nagy Itemus kun vezér részt vett III. András királynak I. Albert osztrák és stájer herceg elleni hadjáratában (1291), hogy visszafoglalja a Nyugat-Magyarországon lévő várakat. Bécsig hatolnak (1291. augusztus eleje). Hódosmonostora a nevében szereplő Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt monostorral együtt 1278 és 1293 között elpusztulhatott, valószínűleg az oklevélben tatárként emlegetett kunok támadása következtében. — Az oklevelet hártyára írták, függőpecséttel erősítették meg, amelyet azonban az oklevélről letéptek az oklevél egy darabjával együtt. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárával a Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II. Szerk. Szentpétery Imre és Borsa Iván. Bp., 1923-1987. 1114. pp. 124-125.
