Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)
8 Székesfehérvár polgárainak kiváltságai a hagyomány szerint Szent Istvántól erednek, sajnos azonban az erről szóló kiváltságlevelük nem maradt fenn, sőt az azt megerősítő, IV. Béla király által 1237-ben kiadott oklevél is elveszett. Mindazonáltal több városi kiváltságlevélben szerepel ehhez hasonló utalás a fehérvári polgárok jogaira. 84. 1280 A királyi korona iránti köteles hűségéből az ellenség csatasorára rontott, és vitézül harcolt... László, Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, minden Krisztus-hívőnek, akik jelen oklevelet olvassák, üdvöt a Megváltóban! Jóllehet a királyi felségnek egyesek érdemeit bőkezű ajándékkal kell viszonoznia, mégis azokat, akiknek veleszületett nyíltsága, jósága és hűsége kitűnik és megmutatkozik, a jótéteményeknek bőségesebb visszafizetésével kell kitüntetnie. Ezek után jelen levelünk tartalmával mindenkinek tudomására akarjuk hozni, hogy megfontolván kedvelt és hűséges hívünknek, Rubinus Vas megyei ispánnak 1 , a mi nagyon kedvelt nagyatyánk, Béla király 2 idejében tett nagy szolgálatait, később is a mi királyi atyánk idejében tett köszönetre méltó készségét emlékezetünkbe visszaidézzük. Cselekedeteit sokaságuk miatt nem könnyű kimerítően leírni, mégis némelyeket ezek közül az eljövendők tudomására elmondjuk. Először is midőn a mi nagyon kedvelt atyánk, István király 3 a csehek ellen vezette seregét, nagyatyánkkal, Bélával együtt a Morva folyó 4 partjához ért, a csatának összecsapásában ugyanez a Rubinus ispán a királyi korona iránti köteles hűségéből az ellenség csatasorára rontott, és vitézül harcolt, míg három súlyos sebet kapott. Ezenkívül ugyancsak mikor atyánk idejében Solchar és Dietrich német lovagok Friedbergből 5 nagyszámú seregükkel királyságunkat megtámadták, Vas megye határait pusztították, Rubinus ispán ellenük ment, őket legyőzte és diadalt aratott. Solchar kapitányt pedig némelyekkel az övéi közül atyánkhoz vezette. Ezenkívül Redege 6 vára alatt, melynek ostromlására a mi atyánk István király Gergelyt, az akkori vasi ispánt küldte, Rubinus királyi atyánk parancsából Gergely seregében szolgált, és ez alatt a vár alatt lándzsával rendíthetetlenül harcolt, súlyos sebeket kapott. Egyébként ugyanennek a Gergelynek seregében Fürstenberg 7 várának megvívásánál többen a vár megtartására a kapu elé harcolni a várból kijöttek. Rubinus közéjük rohant, egyeseket megölt, másokat foglyul ejtett. Továbbá Abda 8 hídjánál a királyi seregben, melyet István király, a mi atyánk a csehek királya 9 ellen vezetett, számos cselekedetével atyánk szemében sokféle okból kedveltté lett. Gyermekkorunk idején, amikor Konrád, Kunchlinus német lovagok társaikkal Zagorje 10 megyébe betörtek, az