Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)
198 1276. július 26. 11 77. 1276. július 26. A küzdő egyház nem marad fenn sokáig anyagi javak nélkül... László, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya minden Krisztus-hívőnek, aki ezt a levelet elolvassa, üdvösséget kíván az üdvösség Szerzőjében. Minthogy a küzdő egyház 1 nem marad fenn sokáig anyagi javak nélkül, annak kiváltságát a világi fejedelmeknek kell háborítatlanul megőriznie és gyarapítania, akikre a kormányzását az Úr sajátos feladatul rábízta. Ennélfogva mindenki előtt váljék ismertté, hogy az üldözőinek barbár támadásától tönkretett, felforgatott, minden javaiból egészen a jóvátehetetlen pusztulás szégyenéig, a végső megsemmisülésig kifosztott veszprémi egyházunk helyreállításához, megújításához és újjáélesztéséhez segítségünket és hatékony munkálkodásunkat aggódó szeretettel kívánjuk nyújtani, ezért báróink tanácsára és egyetértésével a következő kiváltságot adtuk neki örök érvénnyel. Az egyház káptalanjának jobbágyai és mindennemű népei ellen — akár szabadok, akár eredeti vagy röghöz kötött vagy bármi más alattvalói kötelék alá tartozók —, akik Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és egyéb megyékben laknak, a mindenkori Veszprém városi alispán, az ottani prépost vagy dékán 2 , vagy pedig az ő távollétükben a káptalan által a kanonokok közül erre kirendelt személy előtt lehessen vagy kelljen pert indítani mégpedig úgy, hogy — hasonlóképpen a fehérvári 3 egyháznak adott kiváltsághoz — a bárki által indított vagy kezdeményezett perben sem a mi, sem akár a nádori, akár a király nevében ítélkező bírák ítéletét elviselni ne kényszerüljenek 4 . A más bíróság elé tartozó emberek elleni pereiket a törvényes előírások szerint az ügy illetékes bíróságán kell indítaniuk és folytatniuk 5 . Egyetlen, bármiféle méltósággal felruházott báró vagy nemes eme egyház népénél ne merészeljen erőszakosan megszállni 6 . Ezen engedélyünk áthágóira olyan büntetést állapítunk meg, hogy ha valamelyik báró megszáll náluk, vagy tiltott ítélkezésre 7 vetemedik, ezer márkás büntetést fizessen, továbbá összes javainak és tisztségének elvesztésével büntessék, az alispán pedig vagy egy nemes magánember mindenétől megfosztva száz márka büntetést rójon le, a büntetés kétharmad részét a királyi pénztárnak, azaz kincstárnak, a maradék harmadrészt és a jogtalanul eljáró összes vagyonát a jogsérelmet szenvedett egyháznak kell megkapnia. Ennek a dolognak a bizonyságul és örök megszilárdítására ezt a levelet az illető egyháznak adtuk ki kettős pecsétünk oltalmával megerősítve. Kelt Benedek mester, az esztergomi szentegyház választott érseke, ugyanezen hely örökös ispánja, budai prépost, szeretett hívünk, udvari alkancellárunk 8 kezei által, az Úr ezerkettőszáz-hetvenhatodik esztendejében, uralkodá-
