Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
A SZOKÁS HATALMA (Érszegi Géza)
Megengedjük emellett és úgy véljük, előrelátóan akként kell rendelkeznünk, hogy minden visszavonásnak tőlünk való távoltartása céljából szabad kikötőjük legyen és lehessen számukra a Dunán. Hogy pedig ennek az általunk ésszerűen tett intézkedésnek örök érvényű hatálya legyen, s később az idő haladtával senki se tehesse semmissé, kiadtuk ezt a kettős pecsétünk rátételével megerősített oklevelet. Kelt Benedek mesternek, az aradi egyház prépostjának, udvarunk alkancellárának 18 , kedvelt hívünknek kezeiből, az Úr megtestesülésének ezerkettőszáz-hetvenegyedik, királyságunknak pedig második esztendejében. V. István király a győri vendégeket áttelepítve a győri várba megállapítja a székesfehérváriakkal egyező bíróválasztási, adózási, vásártartási kiváltságaikat. Még a tatárjárás nagy tanulsága volt, hogy az ellenség nem tudta a várakat elfoglalni, indította arra az uralkodót, hogy a vár védett falai mögé telepítse a városlakókat. A királyi kiváltsággal rendelkező lakosság önkormányzata révén maga intézhette saját belső ügyeit. — Az eredeti oklevél eltűnt, csak az a hiteles átírás őrizte meg a szövegét, amelyet III. András király 1295. április 6-án készített róla a város vezetői: János bíró és társai kérésére. Ez utóbbi oklevélnek is nyomaveszett azóta, csak egyszerű 18. századi másolatát ismerjük. A Győri Káptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. L Szerk. Ledérer Emma. Bp., 1964. pp. 301-303. 1 Hospes, vendég, kül- vagy belföldről új helyre költözött, aki társaival együtt kiváltságot élvezett. 2 Székesfehérvár polgárainak kiváltságai a hagyomány szerint I. (Szent) Istvántól erednek, sajnos, azonban az erről szóló kiváltságlevelük nem maradt fenn, sőt az azt megerősítő, IV. Béla király által 1237-ben kiadott oklevél is elveszett. Mindazonáltal több városi kiváltságlevélben szerepel ehhez hasonló utalás a fehérvári polgárok jogaira. 3 Fertó a márka negyede. 4 Terragium, census, földbér: a vendégek földjáradéka, földesúrnak fizetett adója. 5 Mansio, háznép, egy házban lakó emberek, családok. 6 Pünkösd a húsvét utáni 50. (vasár)nap, a húsvéttól függően május 10 és június 13 közé eshet. 7 Terragium, census, földbér: a vendégek földjáradéka, földesúrnak fizetett adója. 8 Malomsok, Pataháza (Győr-Moson-Sopron m.). 9 Zámoly, Győrzámoly (Győr-Moson-Sopron m.). 10 Szerafinmonostora, Lekér, Lekyr (Szlovákia), a Megváltó tiszteletére szentelt bencés monostorral. 11 Terendoiul, másolás folytán elrontott alak; valószínűleg: Ikrénydomb, puszta (Győr-Moson-Sopron m.). 12 Rába folyó (Észak-Nyugat-Magyarország). 13 Nehezék (pondus) a márka 1/48-ad része (kb. 5 gr. ezüst). Fizetési eszköz, ebben teljesítették többek között a királynak beszedett egyenes adót is. 14 Szolgagyőr, Galgóc, Hlohovec (Szlovákia). 15 Ispotályosoknak, kereszteseknek, vagy johannitáknak nevezték a Szentföldön a jeruzsálemi Keresztelő Szent János ispotály szerzeteseit, akiknek eredetileg a zarándokok fegyveres védelme, lelki gondozása és testi ápolása volt a feladatuk. Amikor elhagyni kényszerültek a Szentföldet, központjukat Rhodosz szigetére he-
