Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)

ALAPÍTÁSOK KORA „Lelkünk üdvéért és királyságunk megszilárdításáért..." — foglalja össze első királyunk, Szent István a Pannonhalmi oklevélben, mi a célja a monostor alapításával. Valóban a saját üdvössége és az ország üdve volt az ezredfordulón a tét, s ezt a kereszténység felvételével a magyarság megtette. Első királyunk példaadó módon gondoskodott magáról és az országról: egyházakat alapított, törvényeket hozott, megvetette az állam alapjait. Követték őt a többi királyok: monostort alapítottak I. András és utódai, sőt egyre-másra következtek az ország főurai is. Nemcsak újat alapítottak, megbecsülték a régit is. Ami az egyháznak lett adva, s idővel elveszett, visszaadták. Adtak újabbakat nemcsak királyok, magánosok is. A keresztény ember készült a halálra, ennek látható jele: a végrendelet. Ennek híján még az is felmerült: nem hívő ember módjára halt meg. Hitetlent azonban nem lehetett megszentelt földbe temetni. Főesperes vizsgálta, vajon a hirtelen, végakaratának nyilvánítása nélkül meghalt hittel készült-e a halálra. A vizsgálatnak ára volt. Noha pápák és királyok tiltották, ez a szokás még Mátyás király korában is makacsul élt. Végrendeletet nemcsak végórájukon, hanem hadjárat vagy hosszú veszedelmes utazás előtt is készítettek. Csatába mentek és zarándokúira keltek, hogy felkeressék a Szentföldet, ezért alapít a magyar zarándokoknak vendégházat Petronilla asszony. Gondoskodnak arról, hogy a jószándék veszendőbe ne menjen, a mindennapok apró-cseprő szerzeményeit is pecsétes írásba foglalják, hogy ne tennék ezt a nagyobb adományokkal. A magános számára ott a királyi tekintély, a pecsét, egyháziak pedig gyakran maguk élnek az írni- és olvasnitudás adományával. De eljut a pápai udvarba is, hogy immár pápai megerősítést nyerjen az adomány. Persze volt, hogy veszélybe került az ország, s a nyugati végek olykor a császár kezére kerültek. Az ezzel járó harcok egyeseknek meghozták a társadalmi felemelkedést. Ez azonban már a megszilárdult állam belső mozgása volt.