Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)

vagy más — akár az országban, akár azon kívül vett — árukat Esztergomba visz, a szokásos vámot köteles ezért az esztergomi káptalannak megfizetni; de ha történetesen valami olyan dolgot vinnének ki Esztergomból, amiért korábban megfizették a vámot, s később ezeket újból visszaviszik, ezért azután semmiféle vámot nem szednek. Hogy pedig az elbeszélt rendelkezés megingathatatlan jogerővel bírjon, s később senki se támadhassa meg, vagy vonhassa kétségbe, kiadtuk jelen oklevelünket, amelyet kettős pecsétünk erősít meg örökre. Kelt az Úr ezerkettőszáz-ötvenötödik esztendejében, uralkodásunk húszadik évében. IV. Béla király az esztergomi káptalan és polgárok közötti vámperben úgy ítél, hogy az esztergomi polgárok a városba behozott minden áru után vámot tartoznak fizetni a káptalannak, a városból kivitt és oda visszaszállított áruk kivételével. Az esztergomi káptalan még III. Béla korában kapott királyi adományt az esztergomi vámra, ezt a jogát Imre király 1198-ban, II. András 1235-ben, IV. Béla 1255-ben, V. István 1270-ben megerősítette. Az 1280-as években az esztergomi káptalan és a város polgárai között perre vitt vámjogokkal kapcsolatos iratokat IV. László király Pál mester, esztergomi prépost jogtudós kérésére 1288-ban átírta. A király elődeinek: Imre király 1198-i, II. András király 1235-i, IV. Béla király 1255-i, V. István 1270-i okleveleit, valamint Csák tárnokmester 1251-i és Mojs nádor 1270-i oklevelét, továbbá a régi feljegyzések alapján készített vámszabályzatot írt át. Ebben a formában maradt fent IV. Béla király 1255-i oklevele is. — PV. László király 1288. április 18-i oklevelét hártyára írták, függőpecsétje elveszett. Az Esztergomi Főkáptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I-III. Szerk. Knauz Ferdinánd, DedekCrescens Lajos. Esztergom, 1874-1924. I. p. 424. Boronkai Ivánné Bellus Ibolya fordítása. 1 Esztergom (Komárom-Esztergom m.). 2 A tatárok 1241/1242-ben foglalták el és pusztították Magyarország jó részét. 3 Székesfehérvár (Fejér m.). 4 Lector a hivatalos iratok felolvasására, kezelésére valamint a testületi iratok elkészítésére felügyel. 5 Fülöp esztergomi prépost, a káptalan feje (1245-1258). 6 Pál mester, esztergomi olvasókanonok, lector a hivatalos iratok felolvasására, kezelésére valamint a testületi iratok elkészítésére felügyel (1250-1255). 7 Vince nyitrai főesperes (1240-1255). 8 Bense esztergomi éneklőkanonok (1247-1255), cantor az egyházi liturgia énekes részére felügyel és Esztergomban (Becket) Szent Tamás tiszteletére szentelt egyház káptalanának prépostja, a káptalan feje (1233-1255). 9 Istenítéletnek nevezték azt, ha a bíró által eldönthetetlennek ítélt ügyben, mintegy Isten tanúságát kérték az ártatlan mellett. Többféleképpen próbálták Isten ítéletét megismerni: eskü, párbaj, tüzes vas- és forróvíz-próba stb. 10 Szent István király tiszteletére szentelt egyház, az esztergomi keresztesek temploma. 11 Rátót nembeli Loránd nádor (1248-1261).