Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)
Továbbá megparancsoljuk, hogy az udvarispán, nyerészkedésre keresvén alkalmat, senkit ellenfél híján ne idézhessen maga elé, azzal gyanúsítva, hogy gaztettét titkolja, vagy hogy ellenfelével az ő tudtán kívül már kiegyezett. Továbbá elrendeljük, hogy az udvarispán ne merészeljen ítélni saját felperes serviense 9 ügyében, hanem hagyja az ítéletet az ispánra, de az ispán se hozzon felettük ítéletet, csak a vár jobbágyainak 10 a jelenlétében. Továbbá elrendeljük, hogy idegen bíró elé — ispánjuk vagy udvarispánjuk kivételével — ne idézhessék meg őket, hanem amennyiben ezek hanyagnak bizonyulnának az igazságszolgáltatásban, felsőbb hatóság előtt kössenek egyezséget; a billogos 11 tisztét teljességgel eltöröljük. Továbbá elrendeljük, hogy ha a falu egésze válik pervesztessé, akkor bírság fejében fizessenek tíz pensát 12 , elosztva azt a bíró, a poroszló 13 meg az ellenfél között; ha viszont valaki egymagában volna pervesztes, tíz dénárt fizessen hasonló elosztásban. Továbbá elrendeljük, hogy ha valaki közülük, akinek édes fivére van, örökös nélkül hunyna el, ne mondják reá, hogy örökös nélkül hunyt el, hanem édes fivére legyen fia helyett az örököse; ha viszont édes fivére nem volna, az elhunyt javainak a fele törvényes úton a feleségére és ha van: leányára vagy leányaira szálljon, a másik felét pedig kapja meg az ispán; ha pedig egyáltalán nem volna gyermeke, az elhunyt javainak egyharmada legyen a feleségéé, kétharmada pedig illesse az ispánt, miként az igazságosság és a szokás elrendeli. Továbbá elrendeljük, hogy amikor valakinek a ártatlanságát bizonyítandó vagy más okból esküt 14 tenni nem ***, minden személy után két dénárt fizessenek a papnak. Továbbá elrendeljük, hogy dézsma- és pénzszedőként a vár valamelyik jó hírű, birtokkal rendelkező jobbágya járjon el, és a dézsmaszedés során minden telek után kapjon két dénárt, amit az ispánnak kell befizetni, de a dézsmából az ispán semmit se kapjon, s ne adja azt ki senkinek meghatározott bér fejében — annak tudatában, hogy ha valamelyik ispán a fentiek megtartásában hanyagnak vagy nemtörődömnek bizonyulna, tisztségét is elveszti, és királyi haragunkat is magára vonja. Hogy tehát a báróinak tanácsára hozott rendelkezésünket senki se csorbíthassa, elhatároztuk jelen kettős pecsétünkkel megerősített oklevelünknek a kiadását. Kelt Benedek budai prépost, udvari alkancellárunk 15 kezei által és az Úr megtestesülésének pedig ezerkettőszáz-negyvenedik országiásunk ötödik esztendejében május elseje előtt a hetedik napon. 16 IV. Béla király a várnépek kötelességeinek felülvizsgálata alkalmával írásba foglalja a győri várhoz tartozó Ságon, Nyúlon, Tarjánban és Écsen lakó szőlőművesek kötelességeit, valamint igazságügyi, öröklési, adózási és egyéb kiváltságait. IV. Béla király már trónörökösként is arra törekedett, hogy az országot a III. Béla kori állapotába vezesse vissza, ehhez a királyi hatalom megőrzésére volt szükség. A királyi hatalmat nem utolsósorban a király rendelkezésére álló birtokok és szolgák adták,
