Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)
40. 1236. június Mi pedig a király úr ránk rótt parancsa értelmében... Róbert 1 , Isten kegyelméből esztergomi érsek, Sebes nyitrai ispán, András, Rufus, Szoboszló, Mikese, Szocsit ispánok és többi bírótársaink, akiket Béla 2 úr, Magyarország nemes királya azért küldött ki az Esztergomi Egyházmegyébe, hogy az örökségeket visszavegyük, minden Krisztus-hívőnek, akik ezt az oklevelet látják, üdvöt Urunkban, Jézus Krisztusban! Mindannyiatoknak nyilvánvalóvá kívánjuk tenni jelen levelünk tartalmával, hogy testvéreink az Esztergomi Káptalanból jelenlétünk elé járultak és panaszt tettek, miszerint a király úr lovászai Lovász 3 faluból Isten és az igazságosság ellenére az esztergomi egyház Ás 4 földjéből négy ekényit a régi határjelek lerontásával elvettek. Mi pedig a király úr ránk rótt parancsa értelmében — ahogy illett — bírótársainkat és a földdel határos szomszédokat alaposan kikérdeztük az igazságról. Mivel kiderült, hogy az említett föld régtől fogva az esztergomi egyházé volt, sőt most is az övé, ezért egyikünk, Sándor ispán által az új határjeleket, melyeket az említett lovászok az igazságosság ellenére emeltek, lerontattuk és a régi határjelek mentén ugyanezen ispán által a nevezett földet behatároltattuk és visszajuttattuk az említett egyháznak. Az ügy tanúsítására adtuk ki ezen pecséteinkkel megerősített oklevelünket. Történt 5 az Úr megtestesülésétől számított ezerkettőszáz-harminchatodik esztendőben június hónapban. Róbert esztergomi érsek, Sebes nyitrai ispán és más ispánok a TV. Béla király által az Esztergomi Egyházmegyébe kiküldött bírótársak a Lovász faluban lakó királyi lovászok által jogtalanul elfoglalt Ás földön lévő négyekényi földet az esztergomi káptalannak ítélik. IV. Béla király már trónörökösként is arra törekedett, hogy az országot a III. Béla kori állapotába vezesse vissza, ehhez a királyi hatalom megőrzésére volt szükség. A királyi hatalmat nem utolsósorban a király rendelkezésére álló birtokok és szolgák adták, ezért minden törekvésével azon volt, hogy a királyi vagyont visszaszerezze. A királyi szolgálónépek kezén lévő birtokok azonban nem mindig illették meg a királyt. — Az oklevelet hártyára írták, vízfoltos, alján hat pecsét felfüggesztésére szolgáló hártyacsíkkal, az egyiken pecséttöredék. Az Esztergomi Főkáptalan Magánlevéltárában őrzik. Forrás: Érszegi Géza: Róbert érsek oklevelei. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum. — Essays in church history in Hungary. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége folyóirata. Szerk. Szántó Konrád. 7 (1995) pp. 31-53. 1 Róbert fehérvári prépost, kancellár (1207-1209), veszprémi püspök (1209-1226), esztergomi érsek (1226-1239).
