Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)
Ha pedig a király az országon kívülre hadsereget szándékozik vinni, akkor a serviensek vele menni csak az ő költségén tartozzanak, és visszatérte után sem szed be tőlük hadbírságot. Ha pedig az ellenfél jönne az országba, akkor mindnyájuknak egyetemlegesen el kell menniük. Szintúgy ha az országon kívülre haddal mennénk, mindazok velünk jönni tartoznak, akik megyével vagy a mi pénzünkkel rendelkeznek. A nádor országunk valamennyi embere felett különbségtétel nélkül ítélkezzék, de a fej- és jószágvesztésre ítélt nemesek ügyében a király tudta nélkül ítéletet ne hozzon; helyettes bírája csak egy legyen, a saját udvarában. Udvarispánunk, amíg a királyi udvarban tartózkodik, addig mindenki felett ítélkezhet, sőt a királyi udvarban megkezdett perben bárhol hozhat ítéletet, de amikor a magánbirtokán tartózkodik, nem küldhet poroszlót 11 és a feleket sem idéztetheti meg. Ha egy tisztséget viselő jobbágy 12 hadjáratban meghalna, akkor a fiát vagy rokonát megfelelő tisztséggel jutalmazzák, ha pedig serviens halna meg ugyanígy, akkor az ő fiát jutalmazzák meg, ahogy a király jónak látja. Ha vendégek 13 , tudniillik rendes emberek jönnek az országba, őket az ország tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék. A halálraítéltek vagy a párbajban 14 elesettek, vagy bármi más okból elhaltak feleségét ne fosszák meg hozományuktól. A jobbágyok úgy kövessék a királyi udvart és úgy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket meg ne nyomorítsák és ki ne fosszák. Ha egy ispán a saját ispánságának megfelelően nem viselkedik tisztességesen, vagy a várnépeit tönkreteszi, akkor, ha ez rábizonyul, az elvett javak visszaadása mellett, az egész ország előtt fosszák meg rútul tisztségétől. Lovászok, pecérek és solymárok ne merjenek megszállni a serviensek falvaiban. Egész vármegyét vagy bármiféle méltóságot örök tulajdonul vagy birtokul nem adományozunk 15 . Becsületes szolgálattal szerzett birtokaitól soha senkit se fosszanak meg. Szintúgy a serviensek a tőlünk kapott engedéllyel szabadon mehetnek a fiunkhoz, akár a nagyobbiktól a kisebbikhez, és ezért birtokait ne veszítsék el. Akit a fiunk jogos ítélettel sújtott, vagy akinek előtte kezdődött a pere, azt addig, amíg a per előtte be nem fejeződik, nem fogadjuk be, viszont a fiunk sem. A várjobbágyok maradjanak meg Szent István királytól alapított szabadságukban. Akármilyen nemzetiségű vendégeink is hasonlóképpen a kezdetben nekik adott szabadságban maradjanak meg. A tizedet ne váltsák meg ezüstben, hanem — ahogy a föld termi — borban és gabonában fizessék ki, és ha a püspökök elleneznék ezt, akkor nem fogjuk pártolni őket. A püspökök ne adjanak tizedet lovainknak a serviensek birtokai után, és népeik se tartozzanak a tizedet a királyi birtokokra szállítani. Disznóinkat ne őrizzék a serviensek erdeiben vagy mezőin az ő akaratuk ellenére. Új pénzünk egy évig, húsvéttól húsvétig 16 legyen érvényes, és a dénárok olyanok legyenek, amilyenek voltak Béla király 17 idején.
