Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen

Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen Tanulmányaik finanszírozására a hallgatók három helyről remélhettek támogatást: egyrészt szüleiktől vagy rokonaiktól, másrészt egyházi javadalmak­ból, harmadrészt saját maguk teremtették elő a szükséges összeget (vagy érté­keiket zálogosították el, vagy maguk vállaltak munkát egyetemi éveik alatt).22 Arra, hogy mekkora összeget emészthetett fel egy—egy krakkói hallgató tanulása, közvetett példa lehet Abafalvai Albert története. A rokona volt Bánfavi Barius Miklós titkos kancellárnak (1456—1457) és pécsi püspöknek (1455—1459), aki végrendeletében 2000 aranyforintot hagyott arra a célra, hogy a rokonság birtokokat vegyen, amelyek bevételéből Albertet kellett taníttatniuk mindaddig, amíg be nem fejezi tanulmányait (a teljes cél a szabad művészetek, kánonjog és teológia tanulása lett volna). A püspök korábban Bécsben és Pa- dovában gyarapította tudását, így saját tapasztalatból tudhatta, hogy mekkora jövedelem szükséges a külföldi tanulmányokhoz. Megítélése szerint tehát 2000 aranyforintnyi birtok bevétele elegendő évente erre a célra. 1463-ban végül a rokonok 1200 forintért vettek meg Hédervári László egri püspöktől és fivéré­től hat Nógrád és Gömör megyei falut, köztük Zagyvafőt, ahol várhely volt. Úgy tűnik, krakkói tanulmányokra ekkora vagyon hozama is elegendőnek ítéltetett.23 Albert 1462-ben iratkozott be a Jagelló Egyetemre és 1464-ben lett a szabad művészetek borostyánkoszorúsa.24 Ceny w Kxakowie w latach 1369—1600. Lwów 1935. Függelék 8. (4. tábla), 10—11. (6. tábla), 39. (23. tábla); Marian Gumomki: Handbuch der polnischen Numismatik. Graz 1960. 204.; Jógef Sgymanski: Nauki Pomocnicze Historii. Warszawa 2001. 169.; Gyöngyössy Márton: Magyar pénztörténet (1000-1526). In: Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Szerk. Ferenczi László — Laszlovszky József — Szabó Péter. Bp. 2006. 263-264., 272.; Boroda, K.: Studenci i. m. 207., Knoll, P. W.: “A Pearl” i. m. 53. 22 Boroda, K.: Studenci i. m. 254—260. 23 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár (továbbiakban: MNL OL DL) 97 270.; Radváns^ky Béla — Závods^ky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. I—II. Bp. 1909-1922. I. 299—303; Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Danes család levéltára 1232—1525. A Hanvay család levéltára 1216— 1525. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 23.) Bp. 1993. 21 — 24.; Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a kö­zépkori Magyarországon. (Jogtörténeti Tár 1/1.) Szerk. Balogh Elemér. Bp. 1997. 360. (2967. sz.); Tamás Fedeles — László Kos^ta: Pécs (Fünfkirchen) das Bistum und die Bischofsstadt im Mittelalter. (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien 2.) Wien 2011. 130. Barius Miklósra vö. Véber János: Barius Miklós, egy huma­nista műveltségű főpap a 15. század közepén. In: „Causa unionis, causa fidei, causa reformationis in capite et membris.” Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk. Bárány Attila, Pósán László. Debrecen 2014. 414—421. Barius Mik­lós egyes vélekedések szerint Ferrarában is tanult, jóllehet a levél, amit ennek bizonyí­tékául említenek, Véber János szerint nem igazolja a feltevést, miszerint Barius együtt tanult volna Janus Pannoniussal itt, csak annyit, hogy ismerték egymást. Megemlíthető az is, hogy Albert bátyja, Kristóf veszprémi kanonok és budai esperes 1451-ben Bécs­ben kezdte meg tanulmányait, ahol 1454-ben a szabad művészetek borostyánkoszo­86

Next

/
Thumbnails
Contents