Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Heilauf Zsuzsanna: A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága
tok adására. Ezek a kritériumok határozzák meg, nem az, hogy hány karral működik.15 A jezsuiták minden felsőoktatási intézményükben élhettek a fokozatadás jogával, mert erre pápai engedélyük volt, függetlenül attól, hogy azt az uralkodó megerősítette-e. Az intézmények uralkodói megerősítése elsősorban az intézmény stabilitására, tekintélyére volt nagyobb hatással. A kassai egyetem két legfontosabb dokumentumának, az 1657-es alapítólevélnek és I. Lipót 1660-as megerősítő oklevelének szövegében egyaránt/felváltva használják az új intézményre az akadémia és az egyetem kifejezést.16 Mindezek alapján a kassai jezsuita oktatási intézmény alapításától egészen 1777-ig egyetem volt. A 17—18. században a Hohe Schule, akadémiai gimnázium, illusztris iskola, azaz a korabeli főiskola ugyan a középfokút meghaladó képzést is végzett, de mivel fokozatadási joga nem volt, erre uralkodói megerősítést nem kapott, nem adott lehetőséget a felsőfokú tanulmányok kiteljesítésére.17 18 A 18. században Magyarországon a jezsuita iskolák esetében már teljesen elkülönült az akadémia és egyetem kifejezés: egyetemnek nevezték azt az intézményt, melyben teljes, négyéves teológiai oktatás folyt, akadémiának azt, amelyben ez részleges, azaz a gimnáziumi tagozat felett csak előkészítő jellegű filozófiai és esetlegesen egy- vagy kétéves, a paphiány megoldásához elegendő, rövidebb teológiai képzés volt (Teológia Morales).™ A kassai egyetem anyakönyvében 1693 és 1714 között — egy év kivételével — az akadémia megnevezés szerepel (ekkoriban csak rövidebb teológiai képzés működött Kassán), majd 1714-től egészen 1776-ig, a klasszikus teológiai oktatás visszaállítása után az éves diáknévsor már egyetemként nevezi meg az intézményt.19 A 17. században alapított három, fokozatadási joggal rendelkező jezsuita felsőoktatási intézmény közül (Nagyszombat, Kassa, Zágráb) a 18. század elején tehát csak Nagyszombaton volt teljes teológiai képzés. Ez az az ország első felsőoktatási intézménye nemcsak alapítása, hanem tekintélye okán is, három — az előkészítő jellegű bölcsészeti, teológiai és jogi — karral. Kassán 1714 után indult újra a klasszikus négyéves teológiai képzés, Zágrábban pedig csak 1746-ban. A 18. században továbbstrukturálódik és intenzíven bővül a Heilauf Zsuzsanna: A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága 15 Heilauf Zsuzsanna: Kulturális kölcsönhatások változásai - peregrináció Magyarországon 1635—1944 között. 2014. (doktori disszertáció - ELTE ВТК Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára) 46—48. 16 A dokumentumok szövegét közli: Régi magyar egyetemek i. m. 179—192. 17 Heilauf Zs.: Kulturális kölcsönhatások i. m. 46—48. 18 Az egy- vagy kétéves oktatás során a lelkipásztori tevékenységhez legszükségesebb ismereteket sajátították el a hallgatók, elsősorban a gyakorlati esetekre, azaz a kazuisz- tikára fordították figyelmüket. 19 A bejegyzések szövege évente 1714-1776 között az adott évszámmal: SOA К I/I. Catalogus studiosorum anni ... Episcopalis Universitatis Cassoviensis Societatis Jesu 71
