Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Zsoldos Attila: A gyűlések rendje
Zsoldos Attila: A gyűlések rendje tartott, jól ismert gyűlésével14 áll összefüggésben a meghirdetett országos gyűlés, melynek megtartását a prelátusok követeiként (nuncii nostri et omnium episcoporum) a királyt felkereső László pécsi és Ivánka váradi püspökök eszközölték ki I. Károlytól,15 s így már érthető a királyi tisztségviselők számára kiadott uralkodói parancslevél tartalma is. Nem jelent tehát vállalhatadan kockázatot arra gondolni, hogy a gyűlés összehívására nem a király kezdeményezésére került sor, hanem a főpapokéra, akik a gyűlésnek azt a szerepet szánták, hogy a még februárban megfogalmazott sérelmeiket orvosolja. A gyűlésre mindenesetre alighanem valóban sor került, mert június 30-án a király Budán ad ki oklevelet,16 ott tartózkodott István veszprémi püspök is,17 s alighanem Ágoston zágrábi püspök (vagy legalább a képviselője) szintén.18 Arról, hogy I. Károly miként vélekedett a főpapok buzgólkodásáról, nincsenek közvetien ismereteink,19 sejteni engedi azonban álláspontját az a tény, hogy a következő ismert országos gyűlésről, melyre 1320 novemberének elején került sor Székesfehérvárott, távolmaradt, jóllehet augusztus végén Temesvárott találkozott az ország főpapjaival,20 talán éppen a fehérvári országos gyűlés előkészítéseképpen.21 A fehérvári gyűlés ennek ellenére összeült, s még a következő évre tervezett újabb gyűlés időpontját és helyét is kitűzte 1321. június 14-ére, ismét Fehérvárra.22 A király eközben Eszakkelet14 (1318. febr.): MES II. 744-746. 15 1318. márc. 22.: CD VIII/2. 168-169. 16 (1318.) jún. 30.: CD VIII/2. 148. 17 1318. jún. 29.: CD VIII/7. 121-122., vö. még I. Károly ugyanazon napon kelt oklevelével: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: MNL OL DF) 200 098. 18 Vö. 1318. jún. 28.: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae II- XV. Collegit et digessit Tjadija] Smiciklas. Zagrabiae 1904—1934. (a továbbiakban: CDCr) VIII. 503., 1318. jún. 29.: CDCr VIII. 504-505., lásd még Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310—1323). Századok 122. (1988) 123., vö. ellenben Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Monumenta Historica Budapestinensia XVII.) Bp. 2015. 147. (841. sz. jegyz.). 19 Ennek ellenére valószínűnek ítélhető, hogy azok a feltételezések, melyek szerint Károly már ekkor is nehezen viselte hatalma efféle korlátozását, pontosan mérik fel a helyzetet, lásd pl. Engel P.: Szent István birodalma i. m. 121., Csukovits E.: Az Anjouk Magyarországon i. m. 94. 20 Vö. 1320. aug. 20.: MES III. 712-713., lásd még 1320. aug. 29.: MES II. 781-782. 21 Spekner E.: Hogyan lett Buda i. m. 149. (872. sz. jegyz.). 22 1320. nov. 8.: MES II. 784-785., 1320. nov. 12.: MNL OL DF 240 797., modern kiadását lásd Neumann Tibor: Források Székesfehérvár középkori kiváltságainak történetéhez. In: Zsoldos Attila - Neumann Tibor: Székesfehérvár középkori kiváltságai. (Közlemények Székesfehérvár történetéhez) Székesfehérvár 2010. 65., (1320.) nov. 13.: MNL OL DF 200 102, 200 103, 200 105. 618
