Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Zsoldos Attila: A gyűlések rendje
Zsoldos Attila: A gyűlések rendje elsimításának szándékával.5 A feljelentés hatása jól érzékelhető az I. Károly magyar uralkodó korával és politikájával foglalkozó történetírásban — mind az egyházi, mind a világi ügyeket illetően —, a szöveg komor hangulatát legfeljebb az a figyelmeztetés oldja esetenként, miszerint, ha alapvetően helytálló is a festett kép, bizonyos mértékű túlzással bizonyosan tanácsos számolni a szöveg állításainak mérlegelésekor.6 Az alábbiakban éppen egy efféle túlzásnak eredünk a nyomába. A panaszlevél „világi” részében olvasható, hogy a „király úr lelke üdvösségének kockáztatásával és a királyi méltósággal járó jó erkölcsök sérelmére, trónra- léptétől kezdve mostanig egyetlen egyszer sem ült nyilvánosan törvényt, a főpapokat, főurakat és nemeseket pedig, az ország jogai és szabadságai sérelmére, az ország és az országlakosok nagy kárára a szokott gyűlések tartásától eltiltotta”.7 Az aligha lehet vita tárgya, hogy az idézett szöveg erőteljes túlzásokat tartalmaz, s mindjárt két ponton is. Ha a „nyilvános törvénykezés” (audienda generalis) alatt valóban a törvénynapok tartásának archaikus szokása értendő — amint az felmerült8 —, igaz lehet, hogy Károly nem élt ezzel a gyakorlattal, csakhogy trónra lépte idején már évtizedek óta nem volt szokásban az ilyesmi; az archaikus intézmény feledésbe merülése részben éppen a „szokott gyűlések”, azaz az országos gyűlések kialakulásának tulajdonítható. Ezek viszonylag rendszeres megtartására az 1270-es évek második felétől került sor, s az ország főpapjai valóban jelentős politikai befolyáshoz jutottak a gyűlések révén, kiváltképp III. András uralkodása idején.9 Köztudomású ugyanakkor, hogy uralkodása első időszakában maga I. Károly is gyakran tartott országos gyűléseket: az 1307 és 1321 közötti évekből éppen tíz ténylegesen megtartott, illetve tervezett gyűlésnek maradt nyoma forrásainkban, s az így adódó másfél éves átlag ugyan elmarad a gyűlések III. András uralkodása idején tapasztalható 5 (1338.) szept. 20.: Kegyúri Okit. 4—5. 6 Vö. pl. Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései i. m. 164., íútry Gy.: Az Anjou-ház és a Szentszék i. m. 64., Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (História Könyvtár - Monográfiák 17.) Bp. 2001. 123. 7 (1338. szept. 20. e.): dominus rex contra statum sue salutis et contra bonos mores regie dignitatis a primordio sui regni usque impresenciarum nullam dederit audienciám generalem; prelatis edam et principibus ac regnicolis contra jura et libertates regni inhibuit generalia consilia et parlamenta alias consveta, in ipsius regni et regnicolarum magnum cum prejudicio detrimentum — Kegyúri Okit. 3., magyarul (némileg eltérő szöveggel) lásd Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései i. m. 163. 8 EngelP.: Szent István birodalma i. m. 121. 9 Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp. 1987. (különösen: 265-309.). 616
